2026 januárja

 Indulás Bécsből az éjszakai vonattal, majd 3 hajóút egymás után, és közte néhány nap Olaszországban.

A linkről elérhető térképeken mindig sárgával jelzem a meglátogatni tervezett helyszíneket.

1. szakasz

A bécsi főpàlyaudvaron, az Oberlaa cukrászdàban kezdtük meg a "telelést".

UTAZÁS:   Bécs -  Róma Tiburtina

SZÁLLÁS: Róma Jo &Jo (1 éjszaka) (sze) Azért választottuk ezt a hotelt, mert az Accor-csoport tagja (törzskàrtyànk van), viszonylag olcsó és közel van a pályaudvarhoz. 

TERV: Tiburtinatól a "B" (kék) metróval eljutni a Termini-ig (a Laurentia végállomás felé kell indulni), onnan az "A" (piros) metróval menni 1 megállót, a Republica-ig - a Battistini felé. A BIT jegy 1,5 euro és 100 percig érvényes, átszállással is. 

Szerdánként sajnos nincs nyitva a már rég kiszemelt "Galeria Doria Pamphili". Helyette talán a a  Palazzo Cippola, ahol 2026 február 01-ig egy nagyon jó Dali kiállítás is van. Esetleg Palazzo Valentini.

VALÓSÁG: A szállàst rögtön elfoglalhattuk, mikor 11 óra körül megérkeztünk. A szoba  egy nyugis, szökőkutas, belső udvarra néz, a fürdő kényelmes, mindennel felszerelt , nagyok a terek, de a berendezés eléggé puritán, se asztal, se hűtő, se tv (mondjuk ez utóbbi nekünk nem nagyon hiányzik) és megkaptuk a szàllodalànc szokàsos italkuponjàt. Egy napra persze ez  is   megfelel, de hosszú távra biztosan nem ezt fogjuk választani. Annàl is inkább, mert a szobàt estig sem sikerült felfűteni. 

A Palazzo Cippolina-ba a Barberini téren, a Triton utcàn és a  Corso-n keresztül jutottunk el. Közben nem nagyon nézelődtünk, a hidegben egyszerűen elillant minden bàmészkodó kedvem. Azért a Barberini kertjébe és a Galleria Alberto Sordi -ba bekukkantottunk, ha màr úgyis útba esett, és mindkettő gyönyörű.

A Cippolina palotából ugyan nem sokat làttunk, de a Dali-kiállítàs  tetszett.

Na nem az àra miatt (18 euró a normàl jegy, a tanároké kettővel olcsóbb. Ha hétfő vagy kedd lett volna, nyugdíjasként is 16 eurót fizetek. Azt màr nem mertem megkérdezni, hogy nyugdíjas tanàrként mennyibe kerülne. Ugyanis egyiket sem tudtam bizonyítani.), hanem azért, mert kedvenc festőiből kettő - Velasquez és Vermeer - nekem is kedvencem. (Ő harmadiknak Raffaello-t nevezte meg, én meg - hangulatomtól függően -Michelangelot vagy Sorollat.).  A személyisége ugyan nem, de  a képei nagyon is lenyűgöznek. Ezért  szeretnék egyszer eljutni Figuresbe, a szülőhelyére, a Múzeumàba.

Két kedvencem a múzeumból: 

 Hazafelé ugyan màr nagyon fàztam, de még útba ejtettük Z egyik kedvencét, a Trevi kutat.

A vacsoràràval eléggé mellélőttünk, a szàlloda éttermét vàlasztottuk. Azt gondoltuk, hogy összkötjük a kellemeset a hasznossal: vacsora után nem kell sokat kutyagolni a hidegben, és elhasznàljuk az Accor hoteles italkupont is. A bor egészen jó  volt, csak az nem esett jól, hogy àtfagyva, hideg  fémszékeken üldögélve, az àllandó ajtónyitogatàsok miatt beàramló "friss" levegőn  tudtuk meginni. Megoldottuk: begyűjtöttem a pàrnàkat a bàrszékekről és felvettük a kabàtjainkat. Aztàn megjött a Fish& chips és az újabb problémàk. Kell-e nagyító hozzá? Hogyan lehet enni a halból, hogy ne kotorja ki az ember a krumplit? Ezt is megoldottuk. Éhes ember nem csak az ételben, de az eszközökben sem vàlogat.

UTAZÁS: Róma - Civitavecchia

Civitavecchia - MSC Orchestra - indulás 19:00 (cs) Közben egy tengeri nap lesz, rögtön az első, Civitavecchia és Valencia között.

TERV:  A pályaudvarra való megérkezés után minél előbb eljutni a terminálhoz (a pàlyaudvartól a 8-as busz, àra 6 euró), és felszállni a hajóra. A fürdőcuccot még otthon a hátizsákba pakoljuk, és ebéd után irány a wellness-részleg.

VALÓSÁG: Reggel korán keltünk, nem volt kedvünk a szobában fagyoskodni, így màr a 7:12-es jàrattal elindultunk Civitavecchiàba. Ez a vonat àltalàban a 27-es vàgànyról indul - most is. Az meg jó messze van, több, mint 10 perc kijutni odàig, ezért is, meg a hideg miatt is  az alsó, mozgó folyosón mentünk.

Civitavecchiàban elég sokat vàrtunk a 8-as buszra, de szerencsénk is volt, mert rögtön a hajóhoz vitt bennünket. A bejelentkezés ugyan  csak 10 órakor kezdődött, addig a vàróteremben üldögéltünk: egyikünk  ügyeket intézett, màsikunk kàvézgatott.

A hajón a welcome-ital utàn jöhetett a reggeli (ilyen még soha nem volt, legkoràbban ebédre jutottunk àt a beléptetésen), 

... utána meg az ismerkedés a régi-új hajóval (koràbban màr kértszer utaztunk vele). Rögtön kihasznàltuk az 1 óràs spa-lehetőséget, ràadàsként egy mini masszázst is kaptunk.

Délután újabb ajàndékként a kabinban vàrt bennünket egy üveg prosecco, némi macaron és bonbon.

Késő délután meg a színhàzba kellett menni a mentési gyakorlatra.

A következő napot a tengeren töltöttük: semmittettünk, sétàlgattunk, nézelődtünk, elmentünk egy kóstolóval egybekötött szusi-bemutatóra, Master Chef-vetélkedőre (mindkét vacsorai asztaltàrsunk bejutott a döntőbe , én nem) és a visszatérő vendégeknek szervezett partira. Ez utóbbi elég szerényre sikeredett: sok szöveg, néhàny énekes és 1-1 pohàr ital.

Valencia - 7:00 - 21:00 (szo)

TERV: Itt lesz a legtöbb időnk. Kényelmes reggeli után megkeressük a "Marítim - Serrería" metrómegállót és elmegyünk vele az "Almeda"-ig. Onnan elsétálunk a Museu de Bellas Artes-ig (10-kor nyit, belépés ingyenes), majd a Centro de Arte Hortensia Herrero-felé indulunk. Itt 10 euró a belépő. Vagy a "Xátiva" vagy a "Colon" megállótól metrózunk vissza a hajóhoz. Egy késői ebéd és rövid pihenés után visszamegyünk a kikötőhöz közeli részre. Ha lesz kedvünk, megnézzük a régi hajógyárat és a rizsmúzeumot. Mindkettő 19 óráig nyitva van. Vagy kisétálunk a tengerpartra, a termináltól kb. 30-40 perc gyalog. Találtam egy jónak tűnő zenés helyet, ami 17 órától van nyitva, ez a La Fabrica de Hielo.

Vagy a városba való bejutásra inkább a 95-ös buszt (20 megálló, 37 perc, irány: Tres Creus (imparell) - Hospital General, a jegy a sofőrnél 2 euro) választjuk, az egészen a Szépművészeti múzeumig visz. 

VALÓSÁG: 

A reggelinél  kevesen voltak, gyorsan végeztünk. 

A koràbbiakkal ellentétben most nem volt szükség a kikötői shuttle-ra, mert kivételesen a terminàlnàl kötött ki a hajó, így rengeteg időt spóroltunk.

Ràadàsul a 95-ös busz is gyorsan jött.

A Szépművészeti Múzeum előtt szàlltunk le, ami még nem volt nyitva, ezért sétàltunk egy jót a közeli Parco Reale-ban. A park hatalmas, vàltozatos és tele szàmunkra különleges, még januárban is virágzó növényekkel, rózsakerttel, tavacskàban úszkàló kacsàkkal,  pàvahàzzal, jàtszótérrel, kàvézóval...

A Szépművészeti Múzeum pozitívuma, hogy ingyenes, gyönyörű, igényesen felújított épületben található és van Sorollatól is 2 képük. Negatívuma, hogy a legtöbb kiàllított alkotàs nem passzol a mi érdeklődésünkhöz. (Ez persze csak a mi gondunk, az értékéből nem von le semmit.)

Annàl közelebb àll hozzànk a  később meglàtogatott CAHH, tetszettek az új megközelítések, az ötletes megoldàsok és persze maga a csodàlatos palota, még a kertje is. (A normál belépő 12 euró, a nyugdíjas 8.)

Velazquez itt is felbukkan.

Közben jàrtunk egy kiállítàson az Almudàban, egy keresztelőn a katedrális kàpolnàjàban (maga a katedrális zàrva volt).

A délutàni programból tengerparti séta ...

Ha kicsit ügyesebb vagyok, az egész hajó a kalap alá kerülhetett volna.

... és egy pohàr bor lett visszafelé a vàrosban a Kabanyal étteremben (a fikusz mögött).

Barcelona - 8:00 - 18:00 (v)

TERV: Ugyan 10 óránk van a városban, de elutazni nincs értelme. (Pedig Girona ránk vár, meg Figueres is.) Az biztos, hogy jó időben a kikötői busszal elmegyünk a Moll Barcelona-ig, utána talán elsétálunk a  Casa Vicens-hez. Ez egy gyönyörű házban levő Cannabis múzeum. Utána pedig jöhet a kóborlás a Barri Gotic negyedben.

VALÓSÁG: A làbam nem túlzottan örült a tegnapi megerőltetésnek, így ma én a hajón maradok. Talàltam egy csendes, napos helyet a 14. emeletén, és délelőtt ott olvasgattam.

Ebédig Z is ott dolgozott, utàn azért ő kiment a vàrosba. És hozott ötleteket a következő barcelonai látogatásunkhoz:

 

Marseille - 8:00 - 18:00 (h)

TERV: Sajnos hétfő lesz, és úgy néztem, hogy csak a MUCEM lesz nyitva. Az ingyenes busszal elmegyünk a Les Terrasses du Port bevásárlóközpontig, onnan meg gyalog a múzeumig. És még belefér egy séta is a régi kikötő körül.

VALÓSÁG: Nem elég, hogy hétfő van, Z is kidőlt, ma ő rendelt magànak pihenőt. Mivel az idő is elég borús, én is maradok a hajón.

Ennyi làtszik a hajóról Monte Christo szigetéből és a Notre Dame-ból.

A hajón a hideg miatt üresek a medencék, a minigolfpàlya, csak az étteremben zajlik az 'éhezők viadala".

Este egyedül mentem a "diamantos" fogadàsra. Ott azért màr volt néhàny ember. Na nem sokan, mert azért ehhez a kàrtyàhoz vagy utazni kell sokat, vagy költeni. A program - a koràbbiakkal összehasonlítva - elég laposra sikeredett.

Genova - 8:00 - 19:00 (k)

TERV: Ha rossz idő lesz, végre megnézzük az Aquario-t. Ha meg jó idő lesz, kisétálunk Boccadasse-ig. Vissza meg a 31-es busszal jövünk. A "Villa Croce Museum of Contemporary Art", a kettő ötvözete is jó programnak tűnne, csak sajnos már egy éve átalakítás miatt zárva van.

Egy másik variáció: a Palazzo Rosso és a Palazzo Bianco 

VALÓSÁG: 

A vàros esővel vàrt bennünket. 

Délutánra alàbb hagyott, és még volt idő egy rövid sétára a környéken.

A terminál bejàrata előtti tér vàltozatlan, 

... a környékén meg jelentős vàltoztatàs zajlik.

Véletlenül megtalàltam a Palazzo Doria-t.

A hajó felől nézve még azt gondoltam, hogy ez is csak egy elhagyatott épület.

Aztàn oldalról meglàttam egy  feliratot, 

... beljebb mentem, és leesett, hogy ez a régóta keresett palota.

A palota teraszàról meg a hajónkat fényképeztem.

Érdemes lesz legközelebb bemenni.

Livorno - 7:00 - 20:00 (sze)

TERV: Az előző alkalommal azt láttuk, hogy a kikötőből egyénileg elég nehéz kijutni, de talán nem lehetetlen. Ha sikerül, akkor vagy a Mercato Americano-nál levő megállótól 8/R  busszal, vagy a Via della Venezia megállótól az 5-ös busszal kimenni a Museo Fattori-ba, utána séta a Terrazza Mascagni-n, rossz időben megnézni az Aquariumot vagy vissza belvárosba, és a "Quartiere Venezia" városrészben sétálni. Az Aquariumig szóba jöhet a 21-es busszal is a Monumento dei Quattro Mori-tól.

VALÓSÁG: Egyénileg tényleg lehetetlen kijutni a kikötőből, így elfogadtuk a hajó ajànlatàt. Előző este mindig hoznak egy shuttle-jegyet, aminek az àràt csak akkor vonjàk le a szàmlàról, ha felhasználjuk. Ez most 10 euróba került, és többször lehet vele ide-oda utazni. Későn vettem észre, hogy van egy màsik shuttle is. Talán vàrosi szervezés? Talán olcsóbb? Talán ugyanaz?  

PS: Délután nagyon ràértem, visszamentem a vàrosba, és kiderült, hogy a màsik shuttle tényleg ingyenes, csak a megàllójàtól elég sokat és kacifàntos úton kell még menni a központig.

A fizetős busz a Via Grande egyik mellékutcàjàban (Via Claudio Cogorano) tett le bennünket, ahol még egy vàróterem is van - mosdóval, csomagmegőrzővel.

 Egyetlen fontos dolgom volt: gyógyszertárat kellett keresnem. Hàt keresni nem nagyon kellett, lépten-nyomon belebotlottam egybe. Végül a negyedik helyen meg is vettem a gyógyszert.

Aztán azért végigsétáltam a Via Grande àrkàdjai alatt,

tettem egy kitérőt a piac felé (Az oda vezető utcát is elfoglalták a standok: árultak ruhát, gyönyörű, friss gyümölcsöket, zöldségeket - köztük volt jó néhány, amit még soha nem láttam.), 

elmentem a most üres Piazza della Republica-ig.

Visszafelé még lefotóztam néhàny érdekesebbnek tűnő dolgot, ...

Fattori szobrát, akinek a múzeumát majd legközelebb nézzük meg.

A jobb sorsra érdemes Palazzo Picchetto.

Talán a karácsonyi ünnep-óta álla a maci a Piazza Grande-n, a katedrálissal szemben.

És a séta végén megàllapítottam, hogy nem véletlenül nem emlékezünk a vàrosra. Több a gyógyszertár, mint a nevezetesség. 

Vagy csak nem volt szerencsénk vele? Nyàron biztosan màs a hangulata. Meg egyébként is igazsàgtalansàg volna elmarasztalni azt a vàrost a történelmi hangulat hiànyàért, amit a màsodik vilàghàborúban majdnem teljesen elpusztítottak.

Délután a Via Grande másik vége felé indultam el...

... és találtam két bájosan rémisztő / rémisztően bájos szökőkutat egymással szemben.

A Quattro Mori a város felemelkedésére és ugyanakkor egyik sötét múltjára emlékeztet. (Livorno az európai rabszolga-kereskedelem egyik központja volt.)

Majd kisétàltam a Terazza Mascagni-ra. Az biztos, hogy impozáns egy sétàny, ilyenkor jó is ott korzózni, de hogy milyen lehet nyàron??? Kevés àrnyék, sok homok, nagy szél.

Visszafelé átmentem a bevásárlóközponton (és megálltam, hogy ne menjek be, ha nem is vásárolni, csak egy kicsit bámészkodni).

Láttam egy fizetős strandszerűséget. Ennyi lenne a fürdési lehetőség? Máshol nem láttam nyomát.

Fényképeztem pihenő sirályt,

... tengeri és ...

... emberi szemetet parton.

Aztán vissza a hajóra (a miénk a bal oldali hátsó, a másik, kedvezőbb helyen kikötött, egy Viking volt), ...

...ahol  ez volt az utolsó esténk.

Vacsora utàn még elköltöttük a maradék pénzünket az egyik boltban. (Mivel elég koràn lefoglaltuk az utat, kedvezménynek kaptunk 50 eurót, amit a hajón bàrmire  felhasználhattunk.) Legnagyobb meglepetésünkre az édességes boltban nem csak csokit vagy ajàndéktàrgyakat lehetett venni, de köhögésre, nàthàra való készítményeket is. Ilyet màs hajókon még nem làttunk.

 2. szakasz: 

 UTAZÁS: Civitavecchia - Róma - Foggia (cs) A vonatunk Rómából 13:15-kor indul Foggia-ba, ezért a bőröndjeinket sem fogjuk leadni, és a reggeli után azonnal indulunk a pályaudvarra. Aznap  csak a mi hajónk lesz a kikötőben, így talàn nem lesz tülekedés.

A vonatok indulása 8:58, 9:42, 9:58, 10:35

Olyan gyorsak voltunk, hogy Civitavecchia-ban elértük a 8:58-as vonatot. Rómàban ahhoz kevés volt az idő, hogy a foggia-i csatlakozàsunkig valami értelmeset csinàljunk, így maradt az üldögélés-kàvézgatàs a Termini felső szintjén.

Foggia

TERV: Megnézünk mindent a városközpontban, amit lehet. Az összes látnivalót bejelöltem a térképemen. 

SZÁLLÁS: Hotel Up (2 éjszaka) A szállodának van wellness-részlege is.

VALÓSÁG: 

Mi késő délután érkeztünk meg a vàrosba. Ő meg màr 2014-ben, a helyi Rotary Club ajàndékaként. Remélem, az ittlétünk nem lesz olyan kalandos, mint az övé: kétszer is megrongàltàk, elvitték javítani, és 2024-ben tért vissza megerősödve.

A szállodát gyalog könnyen elértük a pàlyaudvarról.

Az épület nemrég ràncfelvarràson esett àt, csak nem a legjobb szakemberek àltal. A zuhanyzó bejàrata olyan kicsire sikeredett, hogy szemből be se tudok lépni, csak oldalra fordulva. (Ugyan centit nem hoztam, de az biztos, hogy a nyílàs 35 cm körüli.)

 Mondjuk az a veszély nem fenyeget bennünket, hogy hasznàlni is fogjuk, ugyanis a méreténél csak a benne levő fagyos levegő az elrettentőbb. Radiàtor nincs benne, a szobàból kellene fűteni, ami ugyancsak hideg. A megoldás az lett, hogy kaptunk egy plusz takarót.

A reggeli viszont pozitív csalódàs volt. Cappuccino pisztàciàs croissant-tal - ennél több nem is kell.

 

A délelőtt turistáskodással telt.

Az Umberto Giordano téren megelevenednek a zeneszerző darabjainak szereplői.

Egy gyönyörű, felújított épület a Giordano teret a Cavor térrel összekötő kis utcában.

Január közepén még itt is (a színház közelében) találtam karácsonyi "maradványokat"

Erre mondják: kicsi, de takaros.

A vele átellenben álló, rossz állapotban levő épület azért igencsak rontja az összképet.

A templomok (van belőlük jó néhány) viszont mind jó állapotban vannak, és ráadásul egész nap látogathatóak.

A Corso Vittorio Emmanuele II-n jutottam el ehhez a szép a házhoz, aminek szép az erkélye is, de a legérdekesebb a kapu feletti szobor.

A képen a város legrégebbi emlékének, a II. Frigyes által 1223-ban épített palota egyik kapujának a másolata. Magában az épületben a helyi múzeum található.

A múzeum telis-tele van fantasztikus ókori görög leletekkel. Ami nem csoda, hisz a várost az attikai görögök alapították. Ami viszont egy hatalmas csoda, az ott dolgozó emberek kedvessége, segítőkészsége. Sajnos rajtam kívül nem sokan voltak.

A Manzoni utcán sétálgatva találtam ezt a gyönyörű épületet. Kissé lepusztult, de még lakják.

Egy kitérő a piac felé. Valószínűleg használaton kívül van.

A katedrálisnál is találtam egy gyönyörű palotát. Ez már annyira lepusztult, hogy a lakói elhagyták, sőt eladásra is kínálják.

A kép magáért beszél. A katedrális és a Via Duomo kezdete.

Az utca végén levő téren található a város legrégebbi épülete, a Dogana

A városi park a Piazza Cavour-ról nyílik (vagy nem, mert a bejárati kapuk láthatóan régóta zárva vannak, és bent sem láttam embert).

Bezzeg valakik (a másikat takarja a fa) éjjel-nappal ott vannak, és figyelik a szemben levő egyetemet.

Az egyetem főépülete.

3. szakasz: 

UTAZÁS: Foggia - Bari ( 8:30 – 10:04)

Bari - Az MSC Sinfonia-val 2025 januárjàban már megtettük ezt a kört)- (a hajóról itt lehet olvasni) Most helyette a Lirica indul 19:00 (szo). 2 tengeri nap lesz - az első rögtön Bari és Pireusz között, majd a második Isztambul és Korfu között.

TERV: A pályaudvarról az 50-es busszal elmegyünk a kikötőbe, és ott felszállunk a hajóra.

VALÓSÁG: A tervet pontosan meg tudtuk valósítani. Véletlenül éppen akkor értünk oda a bejárathoz, amikor megkezdték a beengedést, így megint gyorsan feljutottunk a hajóra. Itt nem volt pezsgős fogadás, helyette már a kabinban várt bennünket a "szokásos" üveg pezsgő és macaron. 

A kabinunk a hajó hátulján van. A folyosó végéről egy kisebb terasz nyílik. Ott vártuk meg M-et és J-t, és közösen elkortyolgattuk a "potyolínót".

Kilátás a kikötőre a "saját" teraszunkról.

Utána megebédeltünk, és velük visszamentem a városba. (Z.  gyógyulgatni a hajón maradt.) 

3 Szépség, amiket sajnáltam otthagyni: 

Virágzó pozsgások lépten-nyomon.

 

Még mindig nem tudom pontosan, hogy ez milyen épület, de irigylem azt, aki mindennap elsétál mellette.

Eladó (volt) ez a tengerre néző gyönyörű palota.

Amikor visszaértünk, hamarosan következett a mentési gyakorlat. Most a "nézd meg, hívd fel, menj el" típusút kellett teljesítenünk.

A vacsoránál kiderült, hogy az étlap ugyanaz, mint a másik hajón, vagyis végigesszük újra ugyanazt a menüt. 😋 Ami persze nem jelenti azt, hogy pontosan ugyanazt esszük, mert például a másik hajón ízletesebb volt ugyan a rizotto, itt viszont nem lett tőle semmi gondja a gyomromnak.

Másnap tengeri nap következett a szokásos programmal: Lustálkodás-nézelődés-koktélozás. 

Pireusz / Athén -7:00 - 16:30 (h)

TERV:  Az biztos, hogy a inkább sorba állunk a kikötőből induló busznál, és átszállunk a metróra (kékkel a Synthagma térig, a zölddel az Omonoia megállóig), minthogy megint busszal menjünk be Athénba (mint legutóbb) . Szerettem volna megnézni a Ghika Galériát, de hétfőn zárva tart. Helyette valószínűleg a "The Athens City Museum-ot (Vouros-Eutaxias Foundation)" vagy a Nemzeti Történelmi Múzeumot választjuk, meg egy sétát a környéken.

VALÓSÁG: Szerencsére az "A" terminàlnàl kötött ki a hajó, a 3 közül ez van legközelebb a központhoz. 

Mivel aznap nagyon hideg volt, lemondtunk Athénról. Helyette Pireuszban tettem egy sétát.

Izmir 7:00 - 14:30 (k)

TERV: Gyalog a pályaudvar irányába, az Atatürk úton a régi dohánygyár területére. Ott esetleg a Régészeti és néprajzi múzeum, vagy a Képzőművészeti galéria, vagy csak séta a parkban, majd a parti sétányon vissza a hajóhoz.

VALÓSÁG: A hideg maradt, a kedvem meg elment a városnézéstől, így tényleg csak egy rövid (2,5 órás) séta lett a programból: el a Kultúrparkig (Kültürpark), le a tengerhez, onnan egy kicsit tovább, majd vissza a hajóhoz.

A park tényleg nagyon jó hely a kikapcsolódásra. Vannak  kulturális lehetőségek:  színház, múzeum,  kiállítóterem. Ez utóbbiban turista információ is működik, ahol térképet kaptunk a városról.  A kiállítás pedig a város rövid történetén kívül egy asszonyokból álló szövetkezetet mutatott be, akik a helyi  terményeket dolgozzák fel és árusítják. Az (nyáron) árnyas sétányok, hatalmas, megszámozott (!) pálmák,  virágágyások, játszóterek, gyepszőnyeg, teniszpálya, ejtőernyős-ugrótorony, a tó szökőkúttal ( éppen akkor takarította egy vacogó munkás, aki a félig befagyott vízben gumicsizmában topogva egy hálóval szedte ki a szemetet) még most, télen is sokat vonzott.  És nem csak embereket, hanem kutyákat és macskákat is. A kutyák önkéntes  „állatrendőri” szerepet töltenek be: jöttek-mentek, kergették a macskákat, és követtek bennünket.

 

 Mire leértünk a tengerhez, a kutyák szerencsére lekoptak mellőlünk.

Furcsasága a városnak, hogy a hasonló termékeket áruló boltok egymás mellett helyezkednek el. Először csak hallókészülékes üzleteket láttunk, aztán jöttek a telefonosak, majd a porszívókat árulók … Csak azt nem találtunk, amit nagyon kerestünk, papírzsepire lett volna szükségem. Végül egy kisboltban akadt néhány tizes csomag, darabja 20 líra (160 ft). Nem vettem meg, mert bizalmatlanná tett, hogy az árak ki sem voltak írva.

A visszafelé való úton aztán rátaláltunk egy szuper boltra (utána természetesen jött sorban a többi is), rendezett polcok, bőséges, friss áru és még papírzsepi is volt – 10 db tizes csomag 55 lírába került. Utána meg egy cukrászda kirakata hívott át bennünket a túloldalra, ahol J. vett  egy nagy doboz baklava-válogatást, amit ebéd után meg is kóstoltunk. Ugyanaz a desszert, és mégis mindegyiknek más íze volt, az egyik töltelékében még kecskesajtot is éreztem. Nagyon-nagyon finom volt!

 

Isztambul - 9:00 - 20:00 (sze)

TERV: Talán a Kültür ve Turizm Bakanlığı Tarık Zafer Tunaya Kültür Merkezi (a térképen kék 40) vagy az egyik kedvenc török íróm, Ohran Pamuk által megálmodott múzeum, a Masumiyet Müzesi / Az ártaltlanság Múzeuma (a térképen kék 19). Mindkettő gyalog is könnyen elérhető, sőt össze is vonható. A Bogazkesen úton kell elindulni felfelé.

VALÓSÁG: Bár Isztambulra jó időt ígértek, én nagyon fáztam, így az egész napos programot lerövidítettem egy délelőtti sétára: a Galataport bevásárlóközponton, kis utcákon és a tengerparton át a Galata-hídon, onnan másik úton vissza a hajóhoz.  

 

Nálam nem jó reklám, ha kóbor macska fekszik a Marks&Spencer boltban a nadrágokon.😟

Kóbor kutya itt is volt, és szerencsére hely is, hogy elkerüljem.

Irish pub mindenhol. Én meg csak kívül, mert egyedül nem szoktam ilyen helyekre járni.

A barátaink, akik most velünk utaztak, Berlinből származnak.

Már a látvány is hízlal 😋

 

Korábban olvastam egy cikket, amiben összeszedték, hogy milyen ételek okozhatnak problémát a mohó turistáknak - a kumpir is benne volt.

Szívesen leültem volna játszani

A maradék török líránk a muzsikus előtt vödörben landolt.

Egyedül, internet nélkül nem nagyon akartam kóborolni (Z. a hajón marad gyógyulni, M. és J. pedig saját programot szerveztek)

Legközelebb valószínűleg követjük J. megoldását:  még otthon vett egy török sim-kártyát, így nyugodtan netezhet.

Korfu 13:30 - 20:00 (p)

TERV:  Szívesen megnézném az Achilleus palotát, Sissi régi "házikóját", ami most természetesen múzeum. A google szerint a 15-ös busszal kell elmenni a Saroko térig, onnan pedig a 10-es busszal egészen a palotáig. Az út nagyjából 1 óra. Csak az a gond, hogy jelenleg restaurálási munkálatok miatt kizárólag a szabadtéri nyitott területek, valamint a császári kertek látogathatók minden nap.
08:00 és 16:00 óra között. Ezért meg nem éri meg odautazni. 

Korábbi útjaink során a régi várban sem jártunk, talán most. Bár meggondolandó, mert igazából nem sok látnivaló van benne.

VALÓSÁG: 

A hajótól a kikötő bejàratàig egy ingyenes busz vitt bennünket, onnan pedig most is a 16-ossal utaztunk a vàros központjàig - 2 euróért. (A hajós shuttle 12 euróért szàllította a népet a vàr előtti megàllóig.) Aztàn sétàlgattunk-nézelődtünk. A Saroko téren gesztenyét vettünk, a  bàrban koktéloztunk, csak a cumquat maradt ki. 

Visszafelé megint gyalog mentünk, de nem a tengerparton, hanem valamelyik pàrhuzamos utcàn.

4. szakasz: 

 UTAZÁS: Bari - Salerno 

11 órakor indul a vonatunk Bariból, szóval igyekeznünk kell a kiszállással. Ezt nagyon jól megszervezték, gyorsan kijutottunk, csak az 50-es buszra kellett sokat vàrni a megàllóban. Még így is több mint egy órànk volt, ezért beültünk egy közeli bàrba. 

Salerno (v)

 TERV: Délután 4 óra körül fogunk megérkezni, így csak egy esti sétára lesz időnk.

SZÁLLÁS: Hotel Plaza (1 éjszaka) - A szálloda ideális: a belváros szélén található, közel a pályaudvarhoz és a tengerparthoz.

VALÓSÁG: A szállodában meleg fogadott bennünket, volt hűtő, tv, sőt  két szék is állt az asztal előtt. A reggelihez nagyon finom kávét kaptam és friss péksütiket.

 Szerencsére még tartott a Luminaria-fesztivàl, így az egész vàrost gyönyörűen kivilágítottàk.

 

A "Hazoon" bolt gyönyörű lámpái.

Palermo

TERV: 

Palazzo dei Normanni

Monreale ( a szállodából gyalog 1 km a Piazza Independenza-ra, onnan  indul a 389-es busz a Fontana del Drago-ig, menetideje 33 perc, onnan még 450 m gyalog)

SZÁLLÁS: Eurostars Central Palace (4 éjszaka) Már laktunk ebben a szállodában, tudjuk, hogy jó helyen található, egy régi bútorokkal berendezett, hajdani palotàban, ami első blikkre nagyon jól néz ki, körös-körül gyönyörű, régi tàrgyakra bukkanunk.

Találtunk egy kellemes kis teraszt is. Bàr mivel most esik és hideg van, nem tudjuk élvezni.

A takarítással nem különösebben voltunk elégedettek, meg néhàny részlettel sem. Ugyan  fürdőköpeny és papucs is van, meg minden nap önkiszolgálós welcome-pezsgő, 

 

de például a vízforralót be kell vinni a fürdőbe, mert a szobàban a zsinórja nem ér el a konnektorig. A fürdő ablakát meg az egyik törölközővel szigeteltük, mert a szél csak úgy süvített befelé.

A vízforraló mellett talàltunk egy csomó teàt és 3 adag kàvét és 3 tejszínt. A màsodik napon újra kaptunk kàvét, de tejszínt nem, így aztàn a reggeli ébredésemhez kerestem egy közeli kàvézót, a Morettinot. Jobban jàrtam vele, mint a nescaféval.

Ha bent vagyunk, mindig ég a villany, mert a külső zsalu úgy elkorhadt, hogy nem tudjuk kinyitni.

VALÓSÁG: Mióta itt vagyunk, àllandóak az esős óràk. 

Az első napon a normann palotàt néztük meg. Mivel itt van a tartomànyi parlament székhelye, keddtől péntekig csak korlàtozottan làtogatható. Ezért mi hétfőn mentünk.14,5 + 11 eurót fizettünk. Csodaszép dolgokat làttunk.

Mire végeztünk, elkezdett esni, mi meg elkezdtünk éttermet keresni. Vagy zàrva voltak, vagy csak talponàlló volt. Kissé àtàzva bukkantunk rà egy nagyon szerény csalàdi étteremre (Michelle & Jolanta). 25 euróért kaptunk egy menüt. Az ételek minőségét tekintve túlzott volt az àr, cserébe viszont mindenből sokat kaptunk, és nem àztunk-fàztunk.

Ez az előétel előtti kóstoló volt.

Este még sétàltunk egy kicsit, meg a közeli Lidlben pótoltuk a hiànyzó készleteinket.

Màsnap esőmentes idő ígérkezett, így Monreale-ba utaztunk a 389-es helyijàrattal az Independezia térről. A helyszín Zefitelli "Napfivér, Holdnővér című filmje miatt volt szàmunkra különleges. Megnéztük a kolostor kerengőjét, egy érdekes mozaikkiàllítàst, a katedrálist, annak a múzemàt, a barokk kàpolnàt, de a toronyba nem màsztunk fel. Egy szimpatikus pàrnak elajàndékoztuk a belépőt.

A napot a "Buatta" étteremben fejeztük be. Itt màr jàrtunk egyszer, nagyon finomakat ettünk. De megint bebizonyosodott, hogy nem  visszatérni kell, hanem új helyeket keresni.  Az alsó képen a tànyér aljàn nem a lassan főtt marhahús szaftja làtható, hanem egy jó nagy adag balzsam ecet. Ettől lett kesernyésen savanyú az étel. A mócsingot meg ügyesen alulra rejtették.

A vàltozatossàg kedvéért a harmadik napon hol esett, hol sütött a nap. A szàllodàtól nem messze lévő GAM (modern képtàr) volt a célunk, utàna meg a kedvenc bisztrónk (Bar Tuoring) a Villa Giulia mellett. Találtunk pàr jó képet, illetve ételt (fagyis brióst nem, amit koràbban ott szoktam enni).

Visszafelé az eső miatt le kellett mondanunk a parkról és a parti sétàról, helyette az ingyenes busszal tettünk egy kört a színhàzig, onnan a Maquda-n haza. 

Külön érdekesség, hogy a buszból felismertem Rocco Lentini Piazza Pretoria című, 1878-ban festett képének a helyszínét. Ha legközelebb jövünk, közelebbről is megnézzük. Mert lehet, hogy összekeverem- a Porta Mazzarata-nal is van egy hasonló.

5. szakasz

UTAZÁS: Palermo - Nápoly 

Palermoból nem tudnánk eljutni kényelmesen eljutni Civitavecchiába egy nap alatt, ezért szállunk meg Nápolyban.

Nápoly   Délután 16:15-kor érkezik a vonatunk, és másnap 7:49-kor már indulunk is tovább. Talán egy esti séta azért belefér.

Hàt nem fért bele. Alighogy megérkeztünk a szàllodàba, elkezdett esni. De legalább bent jó meleg volt.

SZÁLLÁS: Napoli Ibis Garibaldi (1 éjszaka) A pályaudvar közelsége miatt választottuk ezt a szállodát.

UTAZÁS: Nápoly - Civitavecchia 

Mivel a szàllodàban nem kértünk reggelit, úton a pàlyaudvarra, bementem egy kàvézóba. Ezt csak azért írom le, mert nagyon-nagyon finom a kàvéjuk , és rengeteg jól kinéző sütit is àrulnak.

Civitavecchia - Costa Smeralda - 19:00 (p) Egy tengeri nappal Barcelona után.

TERV: Nápolyból 11:24-kor érkezünk, és megyünk azonnal a hajóra.

VALÓSÁG: 

A beszállás gyorsan, zökkenőmentesen történt, a szobánk is készen volt. Eredetileg belső kabint vettünk (798 euró). Közben egy árverés-szerűségen felajánlottunk 52 eurót, hogy egy balkonosat kapjunk, és legnagyobb meglepetésünkre el is fogadták. Úgyhogy most egy tágas, kényelmes kabinban lakunk a 11. emeleten. A hatalmas ágyon kívül van egy kanapénk is (át lehet alakítani emeletes ággyá), íróasztalunk, erkélyünk, érdekesen kialakított fürdőnk (a zuhanyzó végre ajtóval záródik, és a szoba felé néző fala tejüvegből van), csak sajnos kevés pakolóhely a szekrényben. Z. ezüst kártyájának (nekem valami miatt kevesebb pontom van, és ennek megfelelően csak bornz kártyám)  köszönhetően itt is pezsgő fogadott bennünket, meg egy ingyenes kupon a Pumidoro-ba. Ez egy fizetős pizzázó, egy adag 12-15 euroba kerül, de ha valaki olyan csomagot vesz, akkor korlátlanul fogyaszthat itt is.

Lepakoltuk a cuccainkat és máris mentünk ebédelni. Az önkiszolgáló éttermet a 8. emeleten találtuk, és csak annyiban önkiszolgáló, hogy az ételt a pultoknál mindenki maga kéri el, utána meg keres egy helyet valamelyik asztalnál. Az első részével nagyon egyetértünk, így nem turkálják össze az emberek az ennivalókat, de a leüléssel kapcsolatban - az étterem méretét látva - már aggályaim vannak.

Utána tettünk egy sétát a hajón.  A berendezés kívül-belül kényelmes, tetszetős, sok kisebb-nagyobb pihenőhelyet találtunk különféle érdekes részletekkel (üveghíd a 17. emeleten, Colosseum - 3 emelet összenyitva középen,  )

Vacsorához a 7. emeleti étteremben kaptunk helyet.  Az étlapon 4 fogásból lehet választani (ellenben az MSC 3 fogásával), és vannak állandó ételek is (zöldségleves, bolognai, valamilyen hal ... ) 

 

Savona 8:30 - 17:30 (szo)

TERV: Gesztenyét mindenképpen szeretnék enni, meg találtunk egy érdekes kiállítást Pertiniről.

VALÓSÁG: A hajón maradtam, mert elég hideg volt, és még nem gyógyultam meg teljesen.

Marseille 9:00 - 18:00 (v)

TERV: A Joliette-től a 2-es villamossal a Longchamp parkig, és ott a Szépművészeti Múzeum, meg a körülötte levő park.

VALÓSÁG: Bàr gyönyörű idő volt, de még mindig köhögök, így a hajón maradtam, az erkélyen napoztam, olvasgattam, nézelődtem. Z. elindult ugyan az ingyenes shuttlehoz, de vissza is fordult. Hatalmas tömeg gyűlt össze a megàllóban, mert egyrészt ritkán jàr a busz, màsrészt késett is.

Barcelona :9:00 - 18:00 (h)

TERV: Nem sok olyan hely van nyitva hétfőnként, amit még nem làttunk. Maradt  a Tengerészeti Múzeum és utána séta a parton.

VALÓSÁG: Én még mindig a hajón maradtam, Z. kiment a vàrosba. Talált egy cuki kiàllítàst.

La Goulette :800 - 17:00 (sze)

TERV: Első alkalommal bevonatoztunk Tuniszba, másodszor pedig Karthágó volt a cél. (A vasúti megàlló közel van a terminàlhoz. Sőt a fedélzetről egy sàrga csuklós buszt is làttunk.) Most vagy a hajón maradunk, vagy sétálgatunk a környéken.

VALÓSÁG: A hajón maradtunk, "semmittettünk". 

Vacsora előtt a hàtsó fedélzeten tartottak egy fergeteges arab estet. A koktélozàshoz nekem  túl hideg volt, hennàt viszont csinàltattam.

Palermo 8:00 -16:30 (cs)

TERV: Villa Malfitano a kikötőből bő fél óra gyalog.

VALÓSÁG: Meggondoltuk magunkat, és inkább elsétáltunk a Branciforte palotàhoz.

 Szerencsére nem kellett vàrnunk, a pénztàros azonnal körbevitt bennünket, és közben a telefonomon keresztül kaptuk az információkat a könyvtàrról, a különböző gyűjteményekről (érme, bélyeg, keràmia, szobor, bàbszínhàz, régészeti leletek). Mivel a jegy kombinált volt, elmentünk a màsik helyszínre, a Zito palotába is. Ott a bank alapítvànyànak tulajdonàban levő ékszerekben és festményekben gyönyörködhettünk. 

Rajtunk kívül az előző helyszínen csak iskolai csoportok, itt pedig a pénztàros, 2 biztonsàgi őr és egy fotós volt.

A két múzeum között jàrtunk a nemzeti bankban, mert be kellett vàltanunk egy megrongàlt 5 euróst, amit a koràbban dicsért kàvézóban (Morettino Caffe a Quattro Fontane-nàl) kaptam vissza. És végre nyitva volt a Via Maquda-n a kézimunkabolt, ahol gyönyörű gombokat tudtam venni az új pulcsimhoz.

A hajóra visszafelé pedig beültünk egy egyszerű kis étterembe egy pohár borra, 12 eurót fizettünk.

A legszebb alkotàst, egy öregolajfàt a kikötő területén talàltam. Olyan mintha egy kortàrs szobràsz műve lenne.

Civitavecchia - érkezés 8:30 (p)

TERV: A kiszállás után eljutni a pályaudvarra, és elutazni Rómába. Most nem vagyunk időhöz kötve, akár az ebédet is megvárhatjuk.  

A vonatunk ugyan 18:10-kor a Tiburtináról indul, de  a bőröndöket inkább a Termininél érdemes beadni a csomagmegőrzőbe. A kiszemelt Colonna Galeria megint nem jöhet szóba, mert pénteken csak vezetett túrák vannak, az angol nyelvű 9:30-kor kezdődik, arra biztosan nem érnénk oda. A 2 órás program ára egyébként 35 euro. Szombatonként nincs vezetés, és olcsóbb is a belépő - a rövid túra 15 eruró, a hosszú pedig 25 euró.

Van természetesen másik kiszemelt program is: a Galeria Doria Pamphili  .

Róma

VALÓSÁG: Reggel még arról beszéltünk, hogy ràérünk kiszàllni, és lehet, hogy a múzeum helyett sétàlni kellene a szép időben. Aztàn történt valami. Talàn baleset, talàn valami màs, de vàgànyzàrat rendeltek el. Sokàig téblàboltunk Civitavecchiàban, míg megszületett a döntés: Ladispoliba buszokkal vittek el bennünket. Ott megint össze-vissza informàciók jöttek, végül felpréselődtünk egy Pisaból jövő vonatra, aztán tovàbb metróval Tiburtinara, ahová 5 óra körül êrkeztünk meg. 100 km egy fél nap alatt...

Bécs

TERV: Ha nem késik a night jet, akkor a 9:40-kor induló vonattal utazunk haza, Budapestre.

VALÓSÁG: Nem késett egyik vonat sem, most hagytuk el Komàromot, integettünk az első közös lakásunknak.