Isztambuli ismertető



A VÁROSRÓL

1. Fontos linkek:
              https://www.istanbulvisitorguide.com/kucuksu-pavilion/                
VÁROSRÉSZEK

2. Eminömü az ősi város. Eminönü nagyjából lefedi a területet, amelyen az egykori Bizánc épült. Eminönübe az Aranyszarv-öblön a Galata hídon átkelve juthatunk, itt ömlik a Boszporusz a Márvány-tengerbe. A kerület neve, Eminönü, a történelemben elfoglalt helyét jelzi. A szó törökül nagyjából azt jelenti, „az igazság előtt”. A név feltehetőleg az ottomán bíróságok és vámházak jelenlétére utal; az „Emin” az ottomán vámtisztviselők rangja volt. Itt alakult meg Bizánc, és innen nőtte ki magát a város a part mentén terjeszkedve.  A 12. században a bizánci kikötőt velencei, genovai, pisai és amalfi kereskedők foglalták el, akik saját rakpartokat és vízparti területeket szereztek maguknak. A hely jellege az iparosodás korszakában megváltozott. Ekkor építették az Aranyszarv-öbölre a Galata hidat; gőzhajók érkeztek, majd bevezették az áramot és vasutat építettek. Ebben az időszakban épült az Orient expressz állomásaként szolgáló Sirkeci pályaudvar is. Ekkor a városrészt még mindig fal vette körül és az az áruk és emberek tengeri kapukon át jutottak a városba.

A késői ottomán korszakban a hatalmas vasútállomás mellett olyan más jelentős kőépületeket is építettek, mint a Főposta, és néhány kereskedelmi épületet, mint a 4th Vakıf Han. A korai Török Köztársaság idején Eminönüt kiterjedten felújították, a Yeni Dzsámi előtti teret megnyitották, a Galata híd végén álló fizetőkaput bezárták és a Fűszer Bazárt felújították; a halpiacot eltakarították az Aranyszarv partjáról, és megnyílt az út Unkapanınál az új hídnál.
1950-re a környéken állandó forgalmi dugók alakultak ki, amelyet valamelyest tehermentesített a nagy parti út kiépítése egészen az Atatürk nemzetközi repülőtérig.  Mivel mára állandó lakosainak száma jelentősen lecsökkent, 2009-ben összevonták a Fatih kerülettel.


3. Karaköy a kapocs.  Karaköy (régi nevén Galata) Isztambul Beyoğlu negyedének kereskedelmi városrésze, amely az Aranyszarv-öböl északi részén, a Boszporusz európai partján fekszik.
Karaköy a város egyik legrégebbi és legnagyobb történelemmel rendelkező kerülete, ma fontos kereskedelmi központ és közlekedési csomópont. A környező városrészekkel a Karaköy térről ágazó utcák kötik össze. Karaköyt a Galata híd köti össze Eminönüvel.
Karaköy a bizánci idők óta kikötőként funkcionált, amikor még az Aranyszarv-öböl északi partja különálló település volt. 1261-ben a várost visszafoglalták a Konstantinápolyi Latin Császárságtól, a bizánci uralkodó egy védelmi paktum részeként engedélyezte a Genovai Köztársaság kereskedőinek, hogy letelepedjenek és üzleteljenek ezen a területen.
A kerület gyorsan fejlődött és a genovaiak stabil erődítményeket építettek, hogy megvédjék magukat és a raktáraikat. A genovai falak egy része a mai napig fennmaradt, a leglátványosabb ezek közül a Galata-torony, a fal legmagasabb és legerősebb pontja. A 15. században Galata egy olasz város képét mutatta. 
1455-ben Konstantinápoly eleste után a kerületben sokféle lakos élt együtt: átmenetileg itt élő genovaiak, velencei és katalán kereskedők,  görögök, örmények és zsidók. A lakosság arculata gyorsan változott és az 1478-as népszámlálás eredménye szerint a lakosság majdnem fele muzulmán volt. 1500-tól egyre több szefárd zsidó telepedett itt le, akik a spanyol inkvizíció elől menekültek. 
A keresztény bevándorlás második hulláma érte el Karaköyt, amikor a Krími háború (1854–1856) idején  brit, francia és olasz erők érkeztek harcolni Isztambulba. A mólók hiánya megnehezítette a csapatok partraszállását és a katonai felszerelés kipakolását. 1879-ben egy francia cég engedélyt kapott arra, hogy kiépítse Karaköy rakpartját, amely 1895-ben készült el.
A 19. század utolsó évtizedében Karaköy banknegyeddé fejlődött. Az Ottomán Bank itt alapította meg a székhelyét, és olasz és osztrák biztosítótársaságok nyitották meg itt fiókjaikat.
A 20. század elején megerősödő kereskedelmi tevékenységgel a kikötőt vám-épületekkel, utasterminálokkal és raktárépületekkel bővítették. Karaköy szintén híressé vált a part menti görög tavernáiról. 
1917 után az orosz forradalom elől menekülő oroszok ezrei érkeztek a térségbe és telepedtek le.
A kereskedelmi negyed ma mechanikai és elektromos alkatrészek beszállítóinak ad otthont.

4. Cihangir  nevét Szulejmán és Hürrem fiatalon elhunyt fiáról kapta. Rendkívül népszerű hely a művészek és a bevándorlók között. A környék mindig nyüzsög, sok itt a kávézó, apró boltocska és a macska. 

5. Nisantasi egyike Isztambul elit környékeinek luxus üzletekkel, éttermekkel, bárokkal. 

6. Kardiköy  maga régebbi, mint Isztambul bármelyik európai oldalán fekvő része. Fikirtepénél i. e. 5500-ig visszamenőleg találtak rézkori ékszereket, kerámiákat, kőből és bronzból készült tárgyakat illetve csontokat.  Az itt valaha elterülő Khalkédón (Chalcedon) nevű települést megarai görögök alapították i. e. 685-ben, néhány évvel Bizánc létrejötte előtt. Khalkédónt úgy is nevezték, mint a „vakok városát”. A legenda szerint Bizánc alapítójának azt jósolták, hogy városát a vakok városával szemben fogja felépíteni. Kalcedón elhelyezkedése pontosan megfelelt a jóslatnak, hiszen a város lakói úgy tűnik, nem vették észre, hogy a másik oldal sokkal megfelelőbb terület, kiválóan védhető az Aranyszarv-öböl sajátosságai miatt.

A város a történelem folyamán többször gazdát cserélt, perzsákbithüniaiakrómaiak, a bizánciak451-ben itt tartották a kereszténység egyháztörténetében fontos khalkédóni zsinatot.

Később az arabok, a keresztesek és a törökök hódították meg. A IV. keresztes hadjárat idején tulajdonképpen földig rombolták, 1353-ban pedig oszmán kézre került (csaknem száz évvel azelőtt, hogy Konstantinápolyt meghódították). Ennek is köszönhető, hogy Kadıköyben található Isztambul legrégebbi mecsete.

Konstantinápoly elfoglalásakor Kalcedón a város határain kívül eső vidék volt, azonban hamarosan hozzácsatolták Konstantinápoly igazgatásához, innen ered a kerület mai neve, a Kadıköy jelentése „a bíró falva”, jelezve, hogy városi bíráskodás alá tartozott. Az oszmán időkben a kerület népszerű piactér volt, ahol mezőgazdasági terményekkel kereskedtek. Laktak itt örmények, görögök, zsidók és törökök, a keresztény lakosság számára épült templomok és a zsidó zsinagógák ma is állnak.

7. Kuzgucuk a multikulti halászfalu. Évszázadokon keresztül sok-sok nemzetiségnek adott otthont. Hangulatán ma is érezni ezt a sokszínűséget. Minden az utcán van és az utcán zajlik.  Még a település nevének eredetét illetően is kavalkád van. Többen azt vallják, hogy  eredetileg Hrizokerámos volt a neve, amelynek jelentése arany csempék. A másik teória, hogy a falu Kosintiza, azaz kis holló néven volt ismert, és csak az idő múlásával ragadt rá a Kuzgunucuk. A 17 századi oszmán nagy utazó és író Evelia Celebi azt írta, hogy a terület egy szent ember Kuzgun Baba, vagyis Hollópapa tiszteletére kapta a nevét, aki akkoriban itt élt hódító Mehmet uralkodása idején. Bármi is legyen az igazság az isztambuli falucska történelméről, itt  a legjobb példáját láthatjuk annak, hogy a különféle nemzetiségű és vallású népcsoportok békében harmonikusan jól megférnek egymás mellett.  Az oszmán időszak alatt a terület  lakossága főként halászatból, kertészetből és kézművességből tartotta fenn magát. Az itt hímzett textíliák voltak a legkapósabbak a palotában. Mindennek nyomait ma is láthatjuk: az utcákon sétálva színes falú házak, kézműves textíliával díszített fatörzsek gyönggyel,  szalaggal díszített ajtók vannak mindenfelé. Az egész kerület olyan mint egy meseváros.  Egyre többször tűnnek fel Kuzguncuk kanyargós utcái a török filmekben is. A színes faház sorait gyakran használják háttérként, hogy megidézzék vele a régi Isztambul hangulatát.


PALOTÁK, VÁRAK,  MÚZEUMOK, KÉPTÁRAK

1. Topkapi Sarayi / Palota palotakomplexum 1459-1465 között épült. Később egy 1509-es földrengés és egy 1665-ös tűzvész után is renoválni kellett.1465 és 1853 között szolgált az Oszmán-Török Birodalom adminisztratív központjaként és a szultánok rezidenciájaként. A klasszikus oszmán stílusjegyeket magán viselő épületegyüttest II Mehmed szultán Konstantinápoly elfoglalója és így Isztambul alapítója építette. A fákkal körülölelt palota négy udvarból és számos épületből áll, ami Isztambulon belül egy külön világnak adott otthont.  Az egyik udvarban a janicsárok egykori támaszpontját láthatjuk, a másikban az Oszmán Birodalom üzleti negyedét, ahol a gyűléseket is tartották. A harmadikban a legendás szultáni háremrészt. Itt akár 500 nő is lakott egyszerre a közel 300 helyiségben, és a palotarészbe csak a szultán és fiai léphettek be. A hárem biztonságáról és a szabályok betartásáról az eunuchok gondoskodtak, akik általában Fekete-Afrikából származó, kasztrált férfiak voltak. Itt a szultán anyja, a Valide Sultan volt az úr. A szultán anyjának a lakrészében folyamatosan víz csobogott, hogy ne lehessen kihallgatni az ott zajló, és bizalmas beszélgetéseket. Míg a negyedik udvarban egy hatalmas kertet láthatunk, ahol a szultán kikapcsolódás gyanánt időzött.Leghíresebb része a szultáni hárem volt. A palota bejárására – méretei miatt – bőséges idő szükséges.   
Eljutás:
Nyitvatartás: 09:00 – 18:00, kedd kivételével nyári és téli időszakban egyaránt. A jegypénztár 17:00-kor zár.

Belépődíj: 1.500 TRY a kombinált jegy ára, amely tartalmazza a palotába, a hárembe és a Hagia Irene keleti ortodox templomba történő belépés díját. A MuseumPass Istanbul ide érvényes.

2. Istanbul Arkeoloji Müzeleri / Régészeti Múzeum, ami valójában három múzeum. A főépület a régészeti (Istanbul Arkeoloji Müzeleri) múzeumnak ad helyet, a további két épület az ókori kelet, és az iszlám művészet múzeuma (az ókori kelet múzeuma azonban jelenleg felújítás miatt zárva tart). A Topkapi palotához közel elhelyezkedő, 1891-ben alapított múzeumok több mint egy millió kiállítási tárgynak adnak otthon, a világ történelmének majdnem minden korszakából. Igen gazdag, és értékes kiállítási tárgyak találhatók itt: a történelem, és a művészet iránt érdeklődőknek nem fog csalódást okozni, ha ide ellátogatnak! Igen gazdag a múzeum görög szoborgyűjteménye, valamint a szarkofággyűjtemény is. Leghíresebbek: A Sándor-szarkofág : Gazdagon díszített szarkofág a Kr.e. 4. századból, Nagy Sándor harci jeleneteivel.

A síró nők szarkofágja : Gyönyörűen faragott szarkofág az ókori Anatóliából.

A sumér tábla : Az ókori Mezopotámiából származó ékírásos tábla, az emberiség által ismert egyik legkorábbi írott szöveg.

Egyiptomi múmiák : A múzeum egyiptomi múmiák és szobrok gyűjteményét tartalmazza, amely a világ egyik legrégebbi civilizációjának művészetét és kultúráját mutatja be.

Eljutás: T1 villamossal, Gülhane istasyonu megállóig. Cím: Alemdar Cad. Osman Hamdi Bey Yokuşu Sk, 34122, Sultanahmet / Fatih, Isztambul.

Nyitvatartás: Április 1. - október 30.: minden nap 9:00-20:00. November 1.-március 31.: minden nap 9:00-18:30.

Belépő (2024) 15 €. 12 éven aluliak számára ingyenes.

3. Aya Irini / Szent Iréne templom  a legrégebbi ismert bizánci templom Isztambulban, és az egyetlen, amelyet nem alakítottak át mecsetté. Az ókori források szerint I. Konstantin uralkodása alatt (324-337) épült a 4. század elején, Artemis, Aphrodite és Apollo templomainak maradványait felhasználva a római időszakból. A török időkben eleinte lőszert és fegyvereket tároltak itt.  Az első törökországi múzeumi munkák a Hagia Irenében kezdődtek. III. Ahmet uralkodása alatt az Oszmán Birodalom különböző részeiből küldött műveket Hagia Irene-ben gyűjtötték össze két külön részben, Mecma-i Esliha-i Atika (Ősi fegyverek gyűjteménye) és Mecma-i Asar-ı Atika (Régiségek gyűjteménye) néven. Ezt a múzeumot 1875-ben áthelyezték a csempézett kioszkba. 1908 után különböző történelmi anyagokat tároltak a Hagia Irene-ben egy új katonai múzeum létrehozásához, majd a múzeum meg is nyílt, és 1949-ig katonai múzeumként működött.

 1973 óta számos művészeti eseménynek, koncertnek ad otthont.

4. Yerebatan Sarayı / Elsüllyedt Palota A Hagia Szophia mellett, a bizánci építészet másik építészeti remekműve, a Bazilika Ciszterna. Nevét onnan kapta, hogy a ciszterna építése előtt a III-IV. században egy bazilika állt a dombon, aminek mélyében aztán kiépítették az “Elsüllyedt Palotát”. Történelmi források szerint a VI században épült, és 7000 rabszolga dolgozott itt. A 143 méter hosszú és 54 méter széles terem, amelyet 336 darab, 8 méternél is magasabb márványoszlop tart, Konstantinápoly több száz hajdani víztározója közül volt az egyik legfontosabb. A vizet a városon kívülről, aquaduktokon keresztül vezették ide. A monumentális építmény turisták ezreit vonzza, de már több filmben is feltűnt (pl. Oroszországból szeretettel; Inferno).

Eljutás:

Nyitvatartás: minden nap 09:00 – 22:00

Belépődíj: 09:00 – 18:30 között 600 TRY / 18:30 – 22:00 között 1.000 TRY. A MuseumPass Istanbul ide nem érvényes

Antiochos Sarayi Kalintilari  /Antiochus-palota az V. században épült. Az 1940-es és 1950-es években a Hippodrom közelében végzett ásatások során tárták fel a palota építményét, amelynek néhány maradványa ma is látható. A 7. században a palota egy részét templommá alakították át.

5. Musevileri Müzesi / Zsidó Múzeum  Kiváló múzeum a szefárd zsidók történetéről az Oszmán Birodalomban és a Török Köztársaságban. A belépő a  mellette levő, Neve Shalom zsinagógába való belépést tartalmazza. 
Eljutás:
Nyitvatartás:
Belépődíj: 250 ₺ (normál) és 125 ₺ (diákoknak) - személyazonosító okmány feltétlenül szükséges!!!

6A Galata Mevlevihanesi  Müzesi /Múzeum egy történelmi dervisház Isztambul Beyoğlu kerületében, és jelenleg múzeumként működik. A házat İskender Paşa építtette 1491-ben. Az oszmán korban a Mevlevi rend egyik legfontosabb központja volt. Mevlana Celaleddin Rumi, a Mevlevi rend alapítója tanításainak terjesztésére és sema szertartások elvégzésére használták. A dervispáholyok és kolostorok 1925-ös bezárása után a páholy egy ideig üresen maradt. 2005-ben a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium múzeummá alakította át. A múzeum kiállítja a mevlevi dervisek ruházatát, hangszereit, kéziratait és a szema szertartásain használt tárgyakat. A Galata Mevlevihanesi Múzeum egy olyan hely, amely feléleszti Mevlanas szellemét, mondván: "Gyere, ahogy vagy, gyere újra." Misztikus élményt nyújt a látogatóknak.

Nyitvatartás: naponta 9:00 - 18:30                   

Belépődíj: 100 TL

7. A Beylerbeyi Sarayi / Palota és környéke a bizánci időszak óta lakott terület. 
II. Mahmud szultán (1808-1839) elrendelte, hogy fából készült palotát építsenek a környéken különböző időszakokban létrehozott épületek helyére. Amikor ez leégett, Abdülaziz szultán parancsára 1863-1865 között új palota és további épületek készültek. 
Jelenleg megtekinthetőek a fő palotaépület pazarul berendezett szobái, amelyek mindegyike megvan a maga egyedi varázsa, beleértve az extravagáns fogadótermet, a nagyszerű étkezőt és a szultán privát lakrészeit. 
A palota buja kertjei és udvarai, melyeket színes virágok, szökőkutak és szobrok díszítenek, nyugodt és festői környezetet kínálnak ( a kioszkok sajnos zárva vannak). A Beylerbeyi palota igazi ékköve azonban a Boszporusz lélegzetelállító fekvése, ahonnan panorámás kilátás nyílik a szorosra és Isztambul európai oldalára. A Beylerbeyi palota számos jelentős eseménynek adott otthont történelme során, beleértve a világ vezetőinek találkozóit, a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok fontos szimbóluma. 
Néhány szó a zárva levő kioszkokról: 
 A Márványkioszk, amely nevét a márvány külső falairól kapta, benne szökőkúttal és medencével rendelkezik, II. Mahmud szultán parancsára vadászkastélynak épült 1829-1832 között. 
A Sárga Kioszk a Márványkioszk közelében található, az egyik oldalon a kertre, a másik oldalon az utcára néz. 
A teraszos kert tetején található Istállókioszk az oszmán lókultúrát képviseli. Az előcsarnok mennyezetén lovak és egyéb állatfigurák láthatók. Maga az istálló mindkét oldalán 20 boxból áll. A csillárokon és egyéb szerelvényeken lófej- és szemmotívumokkal ellátott domborművek találhatók. 
A Beylerbeyi palota a 19. század egyik tekintélyes épülete, kertjeit rámpák és lépcsők kötik össze. A kertek összterülete hetvenezer négyzetméter. A császári kertben a magnólia- és gesztenyefákat, a Hárem-kertben a hársfákat és a teraszos kertekben a Boszporusz jelképének számító júdásfákat II. Abdülhamid szultán uralkodása idején ültették. Sok vendég szállt meg itt, mint Ferenc József, Osztrák-Magyarország császára (1869); Eugénie, Franciaország császárnéja (1869); Nikola, Montenegró királya (1874) és II. Vilmos német császár, II. Abdülhamid szultán a  trónfosztása után utolsó hat évét a Beylerbeyi palotában töltötte, és itt halt meg 1918-ban.  A nyugati és keleti stílust ötvöző palota belső kialakítása a hagyományos török házak néhány jellegzetességét mutatja. A háromszintes palotában a pincével együtt 24 szoba és 6 terem található. A palota padlóját Egyiptomból származó szalma szőnyeg borítja. Török Hereke szőnyegek, francia Baccarat kristálycsillárok; Angol, francia és török órák az isztambuli Haliç (Aranyszarv) Dockyardban készültek; kínai, japán, francia, német és török Yıldız porcelánvázák is díszítik a palota termeit.
Eljutás:
Nyitvatartás:
Egyéb info:

8.Galata Kulesi / Galata-torony Ha Isztambul fantasztikus körpanorámájára vagyunk kíváncsiak, akkor irány a Galata-torony. Felvonóval juthatunk fel a körerkélyre, ahonnan a panorámakilátás után gyalogosan, egy keskeny csigalépcsőn keresztül juthatunk le újra az utca szintjére. A genovaiak által XIV. században épített, román stílusú, 62 m magas torony korábban volt őrtorony, börtön, csillagvizsgáló, katonai barakk, végül – a gyakori városi tüzek miatt – tűzfigyelő központ. Ennek kapcsán fontos megemlíteni egy magyar vonatkozást is. Széchenyi Ödön, Széchenyi István kisebbik fia, pont akkor érkezett Isztambulba, amikor egy tűzvész pusztította a várost. A szultán - a magyar tűzoltóság megszervezésének tapasztalatai miatt - Széchenyit kérte fel az isztambuli tűzoltóság megszervezésére, melynek kiemelt helyszíne lett a Galata-torony is. Széchenyi munkásságát később a szultán pasa cím adományozásával ismerte el. Ő volt az egyetlen pasa, akinek nem kellett áttérnie az iszlám hitre. Ma a Galata-torony kilátóként és étteremként is funkcionál, környéke pedig Isztambul fiatalok körében igen népszerű szórakozónegyede.
Széchenyi Ödönről és a tűzoltóság történetéről az Itfaíye Müzesi / Tűzoltó Múzeumban több mindent megtudhatunk.

Nyitvatartás: nyári időszakban (április 1. – november 1.) 08:30 – 23:00. Téli időszakban (november 1. – április 1.) 08:30 – 22:00.

Belépődíj: 650 TRY. A MuseumPass Istanbul itt érvényes. 

9. Turkey İş Bank Müzesi A bank nevét Atatürk víziójáról kapta, miszerint a katonai győzelmek csak gazdasági győzelmekkel lehetnek tartósak. 

Az általa alapított ban az 1890-ben postaként épült történelmi házban található. Az épületet 1927-ben átadták a Türkiye İş Bankasınak, és bankfiókként használták 2004-ig. 2005-ben elkezdték múzeummá átalakítani, és végül 2007. november 14-én látogathatóvá vált. 2011 óta workshopokat szervez diákoknak

A múzeum gyűjteménye az İşbank fiókjaiból idekerült tárgyakból áll, amelyek a bank mindennapi életének részei voltak, valamint a bank archívumából származó papír- és vizuális anyagokból. A múzeum első emeletén egy fix kiállítás található, amely az első teremből indul és összesen 8 teremen keresztül folytatódik, és időrendi sorrendben meséli el İşbank történetét. Ebben a kiállításban a gazdag archívum társadalmi és gazdasági életét tükröző dokumentumok és fényképek, banki eszközök, például írógépek és számológépek különböző időszakokból, bankspecifikus anyagok, például malacperselyek, promóciós anyagok és reklámfilmek kerülnek kiállításra.  A múzeum földszintjét úgy tervezték, hogy bemutassa a Bank földszintjén található banki páncéltermeket és pultokat. Ezen az emeleten található az İşbank Culture Publications könyvesbolt is.  A múzeum alagsorában található a fő széfrész és a széf egység az ügyfelek számára.


10.
11. Sepetçiler Kasri / Pavilon Az oszmán időben a palotához tartozó hajók voltak azon a helyen, ahol a Sepetçiler pavilon található. Guillaume-Joseph Grelot francia utazófestő  a 17. század végén megjelent könyvében azt írta, hogy 5-6 csónakház és kis gálya volt itt. A Sepetçiler pavilonban, akárcsak a közelében levő Yalı kastélyban az oszmán szultánok figyelték a haditengerészet távozását vagy visszatérését.
A Sepetçiler pavilon a II. Theodosius bizánci császár (408 - 450) uralkodása alatt épült falakra épült. A pavilon építését 1591-ben kezdte meg Sinan pasa nagyvezír III. Murat szultán (1574-1595) uralkodása alatt, és Ferhat pasa nagyvezírségének első évében fejeződött be.

A Sepetçiler pavilon 2010 óta a Zöld Félhold központja. 

12.  Artİstanbul Feshane, amely 2023 júliusában nyitotta meg kapuit a kultúra és a művészeti élet előtt, az IMM Heritage által Feshane-i Amire-ben, az Oszmán Birodalomtól örökölt egyik legfontosabb ipari épületben végzett átfogó helyreállítási  munkák után került a városba. A történelmi épület élő központként tűnik ki, amely új szellemiséget hoz Isztambulba a több mint 8 ezer négyzetméteres többcélú egységekkel, a kiállítóteremmel. A kiállítások mellett sok egyéb lehetőséget is kínál a Naile Akıncı Könyvtárral, kongresszusokkal, műhelyekkel, ételekkel és italokkal, valamint pihenőhelyekkel, szabadtéri filmvetítésekkel, koncertekkel és gyermekfesztiválokkal.

13. Kız Kulesi / A szűz tornya  A Boszporusz látképét meghatározó, kis szigeten magasodó Szűz tornya majd’ 2500 éves múltra tekint vissza. Pályafutása során volt vámállomás, barakk, őrtorony, világítótorony, karantén, raktár, illetve étterem és kávézó is. Pusztították földrengések, a tűz martalékává is vált és hódítók egész sora rombolta le – ám mégis, megannyiszor újjáépítették. Ahogyan magát Isztambult is. A torony mai nevét a XV. században, az Oszmán-Török Birodalom létrejöttekor kapta, de számos legenda fűződik hozzá. „A világ nem elég” című James Bond filmben is szereplő tornyot 2023-ban – átfogó restaurálás után – ismét megnyitották a nagyközönség előtt. A műemlékként és múzeumként újranyitott épület egy hajókirándulás keretében látogatható meg.

Nyitvatartás: minden nap nyári és téli időszakban egyaránt 09:00 – 20:00. A jegypénztár 19:00-kor zár.
Belépődíj: 550 TRY. A MuseumPass Istanbul ide érvényes.
Megközelítés: A Szűz Tornya egyrészt az Üsküdar-Salacak kikötőből induló hajókkal érhető el minden nap 09:00 – 19:00 között. Az 50 TRY árú menetjegyet a kikötő jegypénztárában lehet megváltani. A menetjegyre nem érvényes a MuseumPass.
Másrészt a Galataport kikötőből, az alábbi időpontokban induló hajókkal érhető el: 11:00, 12:30, 14:15, 15:30, 17:00. Az utolsó járat nem a Galataport kikötőbe megy vissza.

14.  Dolmabahçe Sarayı / Dolmabahçe palota  Az a terület, ahol a Dolmabahçe palota található, eredetileg egy öböl volt, amely az ókor óta természetes kikötőként szolgált.  Korábban itt horgonyzott az oszmán haditengerészeti flotta, és itt tartották a haditengerészeti szertartásokat. Az öblöt a 17. századtól kezdték kitölteni, így kapta a „Dolmabahçe” (teli kert) nevet, és császári kertként használták.A 19. század közepén az elavultnak számító Topkapi palota már nem volt képes a szultánok igényeit kiszolgálni, ezért egy új palota építésének ötlete merült fel. I. Abdul-Medzsid szultán a barokk, rokokó, neoklasszikus, valamint török és európai stílusjegyeket egyaránt magán viselő, fényűző Dolmabahce Palota megépítésével kívánta kompenzálni az akkor már igencsak hanyatló Birodalom dicsőségét. A Boszporusz európai partjának látképét uraló palota 1856-1924 között, a Topkapi Palota méltó utódjaként töltötte be a szultáni rezidencia szerepét. Ezalatt hat szultán és az utolsó kalifa lakta: Abdülmecid szultán (1839-1856), Abdülaziz szultán (1861-1876), V. Murád szultán (1876), II. Abdülhamid szultán (1876-1909), Mehmed szultán. V. Resad (1909-1918) Mehmed VI Vahideddin szultán (1918-1922) és az utolsó kalifa Abdülmecid (1922-1924).  A Török Köztársaság kikiáltása után Musztafa Kemal Atatürk használta elnöki rezidenciájaként. A Törökök Atyja 1938. november 10-én itt halt meg, halálos ágyát azóta is éjjel-nappal egy katona őrzi. És azóta a palota összes órája 9 óra 5 percet mutat – ez Atatürk halálának pontos időpontja. 1949-ig elnöki rezidenciaként használták, eredeti berendezésével 1984-ben palotamúzeumként nyitották meg a nagyközönség előtt. A palotában 285 szoba, 43 terem és 6 török fürdő  és egy képtár is található, ahol 200 festmény van kiállítva. Alapterülete 14 595 m2. Amellett, hogy népszerű turistalátványosság, szép termekkel és kerttel, a török kormány gyakran itt szállásolja el magas rangú vendégeit.


Nyitvatartás: hétfő kivételével nyári és téli időszakban egyaránt 09:00 – 16:00. A jegypénztár 15:30-kor zár.

Belépődíj: 1.050 TRY A MuseumPass Istanbul ide nem érvényes.

15. Islam Bilim ve  Teknologji Tarihi Müzesi / Tudományos és technológiai múzeum  Az iszlám tudomány és technológia múzeuma  egy lenyűgöző múzeum, amely az iszlám civilizáció 9. és 16. századi találmányainak másolatait mutatja be. A múzeum egyedülálló a világon, lehetővé téve a látogatók számára, hogy megtekintsék az iszlám civilizáció számos tudományos területének fejlődését.A múzeum 3,500 négyzetméteres kiállítóteret foglal el, és 570 szerszám- és eszközmintát, valamint modellgyűjteményt mutat be. A frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetem Arab-Iszlám Tudományok Iszlám Tudománytörténeti Intézete készítette a reprodukciók többségét, amelyek különböző forrásokban található leírásokon és illusztrációkon, valamint a fennmaradt művek eredeti példányain alapultak.A földgömb, amely az arab-iszlám földrajz egyik legfontosabb tudománytörténeti vívmányának reprodukciója, vitathatatlanul a múzeum központi eleme. Közvetlenül az ősi épület bejárata előtt található. A világtérképen Al-Ma'mûn kalifa (uralkodott i.sz. 813-833) megbízásából készült.   
A múzeum  minden nap 09:00-19:00 között tart nyitva
Belépő 10 euro

16. Rahmi M. Koç Müzesi / Rahmi M. Koç Múzeum  Hogy a gazdag történelemnek, a csodálatos épületeknek valami modern ellenpontja is legyen, ill. akár gyerekeknek is érdekes látnivaló is idekerüljön, Isztambul nevezetességeinek sorában meg kell említeni (de egyáltalán nem csak ezért) az 1994-ben megnyitott Rahmi M. Koç Múzeumot is. Az Aranyszarv-öböl partján elhelyezkedő hatalmas, világszínvonalú magánmúzeumban a közlekedés, az ipar, és a távközlés történetével lehet megismerkedni, rendkívül érdekes formában.
A múzeumban régi vasúti szerelvények és villamosok, hajók (még egy tengeralattjáró is, amibe be lehet menni), polgári és harci repülőgépek láthatók. A gyűjtemény részét képezik az első telefonok, filmvetítő gépek. Nagyon jó a régi kerékpár, motorkerékpár gyűjtemény is. Sokak kedvence az autókiállítás, köztük olyan autókkal, mint a Ford T-modell 4 típusa, Buick, Lincoln, MGA, Cadillac autók, van Jaguar és Rolls Royce, de még egy Formula-1-es autó is. Mindezek mellett, modellek és játékok is kiállításra kerültek. A múzeum "hogy működik" részlegében pedig interaktív módon megismerhetjük olyan háztartási gépek működését, mint pl. a mosógép.

Eljutás: 36T/50N/54HT busz: Kırmızı Minare megálló. Cím: Piri Paşa, Hasköy Cd. No:5, 34445, Beyoğlu/Isztambul.

Belépőjegy (2024): 500 TL. Diákoknak 250 TL.

Nyitvatartás: Hétfőnként zárva. Nyitva kedd-péntek 9:30-17:00, szombat, vasárnap 10:00-18:00.

17.  Yıldız Sarayi / palota egy magaslaton épült, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Boszporuszra és a Márvány-tengerre.

Ez az utolsó nagyobb palota, amelyet az Oszmán Birodalom épített Isztambulban. Általános alaprajzát tekintve a török-iszlám palotaépítészet hagyományát tükrözi, keleten a palotakomplexum, nyugaton pedig a pénteki mecset (Yıldız Hamiye mecset).

Az 500 000 négyzetméteres Yıldız palota három fő részből áll. Az első rész a főpalotát tartalmazza, ahol az adminisztratív épületek találhatók. A második rész a szultánnak és háremének fenntartott magánterület. A harmadik rész a külső kertből (ma Yıldız Park néven ismert terület) és a környező épületekből áll. Míg ezt a parkot egykor a palota számára tartották fenn, most nyitva áll a nagyközönség számára.  

A palota III. Szelim szultán (1789-1807) anyjának, Mihrisah szultánának épült. Később azonban II. Abdulhamid szultán (1876-1909) uralkodása alatt a birodalom fő palotájaként használták. Ebben az időszakban készültek el a kiszolgáló és kulturális épületek a tisztviselők számára.  Amellett, hogy színházat, könyvtárat, gyógyszertárat, állatkertet, állatkórházat, valamint asztalos- és öntödei műhelyeket létesített, ipari épületeket is építtetett, például a porcelángyárat Yıldızben. A palota közelében állomásoztatta továbbá az első hadsereg jól ismert második hadosztályát (Orhaniye és Ertuğrul laktanya). A becslések szerint ebben az időszakban a palota lakossága, beleértve a közvetlenül és közvetve szolgálatában állókat is, elérte a 12 000 főt. Az Oszmán Birodalom végső közigazgatási központjaként és a szultán utolsó rezidenciájaként szerepel a történelemben. 1946-tól katonai akadémiaként működött, majd 1978-ban a kulturális minisztériumhoz került. A múzeum 1993-ban nyílt meg.

18. Istambul Modern Sanat Müzesi  Törökország első modern- és kortárs művészeti galériája, az Isztambuli Modern Művészeti Múzeum 2004-ben nyitott. A jelenlegi  5 szintes, 10 500 m2 területű, a Galataport kikötőben található modern, minimalista épületébe csak a közelmúltban, 2023. május 4-án költözött, és nyílt meg itt újra a múzeum. Az új épületet az építészeti Nobel-díjnak tartott Pritzker-díjnyertes, a párizsi Pompidou-központot is tervező Renzo Piano álmodta meg. A múzeumban török művészek munkáival lehet megismerkedni a 20. század első felétől napjainkig. A múzeum teraszáról panorámakilátás élvezhető a Boszporuszra (de nem annyira magasról azért).


Eljutás: T1 villamos: Tophane megálló. Cím: Kılıç Ali Paşa Mahallesi, No:1/1 Tophane İskele Caddesi, No:1, 34433 Beyoğlu-Istanbul
Belépőjegy (2024): 650 TL. Diákoknak és 64 éven felülieknek 400 TL. 12 éven aluliak számára ingyenes. Ide nem érvényes a múzeumkártya.

Nyitvatartás: Hétfőnként zárva. Nyitva kedd-csütörtök, szombat és vasárnap 10:00-18:00, pénteken 10:00-20:00.

19. Rezim Müzesi / Nemzeti Képzőművészeti Múzeum  Rezim Müzesi / Nemzeti Képzőművészeti Múzeum  Az Abdülmecid szultán uralkodása idején épült palota az 1839-es reformok után az oszmán trónörökösök számára biztosított új szabadság építészeti szimbóluma. Korábban a királyi hercegeket elzárva tartották a külvilágtól. Az épületben Abdülaziz szultán, V. Murád szultán, II. Abdülhamid szultán, V. Mehmed V. Resad szultán, Juszuf İzzettin Efendi, VI. Mehmed szultán és Abdülmecid kalifa lakott, amikor koronás hercegek voltak. Az Örökös Lakás egyik részének helyreállítása után  nyílt meg benne a nyilvánosság számára a Képzőművészeti Múzeum 2014. március 22-én. A múzeum  Törökország első nyugati stílusú festménygyűjteményét tartalmazza. 

Belépő ára: 1 500 TL (2024. decemberében 16 740 Ft), érvényes a palotára és a háremre is

Nyitva: naponta 9:00 – 17:00

20. Masumiyet Müzesi / Az ártaltlanság Múzeuma  egyszerre Orhan Pamuk regénye és egy általa készített múzeum. Az 1990-es évektől Pamuk kezdettől fogva együtt gondolt a regényre és a múzeumra. A romantikus regény az isztambuli élet mutatja be 1950 és 2000 között, visszaemlékezésekkel és emlékekkel két családon keresztül, az egyik gazdag, a másik középosztálybeli.

A múzeumban a regényben leírt szereplők által használt, viselt, hallott, látott, összegyűjtött és elképzelt dolgokat gondosan elrendezett dobozokban és vitrinekben mutatják be.
Nem kell elolvasni a regényt, hogy az ember élvezze a múzeumot. Ahogy a regény élvezetéhez sem kell meglátogatni a múzeumot. De azok, akik elolvassák a regényt, jobban megértik a múzeum különböző jelentéseit, és azok, akik meglátogatják a múzeumot, sok olyan dolgot látnak, amit nem vettek észre a regény olvasása közben. A regény 2008-ban jelent meg, és a múzeum 2012 tavaszán nyílt meg.

Nyitva: 10.00-18.00 között, hétfőn zárva            

Belépő: Teljes: 200 TL, kedvezményes: 100 TL )diákok és 65 év feletti látogatók számára kedvezmény)
Audio útmutató: 20 TL

21. Küçüksu Kasri  A Göksu és Küçüksu folyók közötti rét az oszmán szultánok birodalmi kertjei közé tartozott, és idővel Göksu és környéke Isztambul lakóinak kedvelt kirándulóhelyévé vált. Evliyâ Çelebi – a 17. század híres török utazója – ezt mondta Göksuról: „Ez a folyó olyan, mint az örökkévalóság vize”, és úgy jellemezte, mint egy csendes hely, ahol az emberek csónakokon közlekednek, és amelynek partjain rózsakertek, kis pavilonok és víz található, meg az államhoz tartozó malmok. IV. Murád szultán (1623-1640)  parkosította ezt a területet egészen Kandilliig, ahol vastag ciprusokat találtak, és „Ezüstciprus”-nak nevezte el. Az első építmény a császári kertben I. Mahmud szultán (1730-1754) uralkodása alatt jelent meg. Divitdâr Mehmed Emin pasa nagyvezír fából készült „kis lakot” építtetett itt (1751-1752) a szultán számára, aki gyakran használta ezt a területet vadászatra. III. Szelim szultán (1789-1807) uralkodása alatt ezt a tengerparti, fából készült, kétszintes császári kunyhót alaposan felújították, és a szultán megbízásából egy szökőkutat is felszenteltek édesanyjának, Mihrişah Valide szultánának.1806-ban.  Abdülmecid szultán (1839-1861) uralkodása alatt lebontották, és 1856-1857-ben felépült az új Küçüksu pavilon. Abdülaziz szultán (1861-1876) uralkodása alatt díszesebb homlokzatdísz került rá.   A 15 x 27 méteres alapterületű kőpavilon két főszintből és egy pincéből áll. Míg az alagsorban a pince, a konyha és a cselédlakás található, a többi emelet négy helyiségből áll, sarkonként egy-egy központi galériára nyíló, a hagyományos török házra jellemző. A pavilont leginkább  pihenésre és vadászatra használták. A tenger felőli homlokzatot domborműves díszítésű, díszes medence és szökőkút díszíti a fal mellett, valamint lépcsőház, mindegyik nyugati motívumokkal. A Küçüksu pavilon olyan, mint egy művészeti múzeum:  gipszdomborművek és festett mintákkal díszített mennyezet,  színes olasz márványból készült kandallók, minden helyiségben különböző mintázatú elegáns parketta, európai stílusú bútorok, szőnyegek és festmények. A Küçüksu pavilont 1983-ban nyitották meg múzeum-palotaként.

22. Türk ve Islam Eserleri Müzesi /  Török és Iszlám Művészetek Múzeuma az első török múzeum, amely az iszlám művészet alkotásait együttesen fedi le. A 19. század végén megkezdett alapozási munkálatok 1913-ban fejeződtek be, és a múzeumot 1914-ben nyitották meg a látogatók előtt "Evkaf-ı İslâmiye Museum" (Iszlám Alapítványok Múzeuma)  néven a Süleymaniye mecsetkomplexumban található imaret épületben, amely Mimar Sinan egyik legfontosabb építménye. A köztársaság kikiáltása után felvette jelenlegi nevét. A múzeumot 1983-ban áthelyezték az Ibrahim pasa palotába (16. század), amely a Sultanahmet tértől nyugatra található.

A múzeumban található tárgyakat, amelyek az Abbasid, Mamluk, Seljuk és Ottoman időszakok ritka példáit mutatják be, az iszlám világ különböző sarkaiból gyűjtötték össze. A múzeum arról ismert, hogy a világ egyik legjobb szőnyeggyűjteményével rendelkezik. Emellett kézirataival is kiemelkedik, amelyek ritka műalkotások. Üvegáruk, kő és terrakotta tárgyak, fém és kerámia tárgyak további értékes darabok is megtekinthetőek a kiállításon.

23. Ibrahim Pasha Sarayi /  Ibrahim pasa palota az isztambuli Sultanahmet téren található, Pargalı Damat İbrahim pasáról, I.  Szulejmán sógoráról és  vezíréről nevezték el.  Az épület, amelyet korábban "Ló téri palota"-ként  ismertek, Ibrahim pasa palota néven vált ismertté, miután Ibrahim pasa házasságot kötött Hatice szultánával (bár erre nincs kellő bizonyíték). Ma a Török és Iszlám Művészetek Múzeumaként használják.

24. Schneidertempel Sanat Merkezi  Galatában, Isztambul multikulturális múltjának egyik fókuszpontjában található Schneidertempel Művészeti Központ híd a történelmi örökség és a kortárs művészeti produkció között. A Schneidertempel, a 19. században Galatában alapított zsinagógák egyike, a 21. században új funkciót kapott, ezúttal művészeti központként. Így egyrészt Isztambul emlékének egy darabja újra életre kelt, másrészt a kulturális mozgalom új teret biztosított magának.

A humorgalériának tekintett Schneidertempel Művészeti Központ programjai meghatározó helyet foglalnak el a rajzfilmes alkotások kiállításán.

hétfőnként zárva, más napokon 11.00-18.00 óra között tart nyitva.

25. Ayasofya Tarih ve Deneyim Müzesi / Hagia Sophia Történeti és Élménymúzeum  időutazásra viszi a látogatókat számítógépes animációk segítségével.  Belépő 25 euro

26. 
27. Binbirdirek Sarnici / Binbirdek ciszterna  Ugyan a Yerebatan a legnagyobb és a legismertebb víztározó, de aki turistáktól mentes nyugodt körülmények között szeretne elmélyedni a víztározó építészet csodáiban, az menjen inkább az alig 200 méterre lévő Binbirdirek Ciszternához, más néven Lavsus Palotához. Ez a második legnagyobb, viszont a legrégebbi víztározó, ami i.sz. 330-ban épült Konstantin császár idején. Bár a török elnevezése (binbir) arra utal, hogy legalább 1001 oszlop van benne, de ez esetben is, mint a „sok” túlzó szinonimája ez a szám. Valójában a 16 sorban 14 oszlop van, vagyis összesen 224 oszlopot lehet megszámolni. Hosszú időn keresztül hatalmas szemétkupacok és törmelékek tornyosultak itt, de pár évvel ezelőtt kitisztították és megnyitották a nagy közönség előtt.

Könnyen megtalálható, mert a Sultanahmet villamosmegállótól déli irányba induló kis utcában rögtön jobb kéz felől van a bejárata. Mintegy 10 líra belépő megfizetése után szintén hihetetlen élményt nyújtó boltíves oszlopcsarnokba találjuk magunkat. A vörös függönyöknek és a sárgás fényhatásoknak köszönhetően meglehetősen misztikus hangulatot próbálnak kölcsönözni a helynek. Az oszlopcsarnokban ma már víz egyáltalán nincsen, de az építmény kibérelhető különböző rendezvényekre. Az oszlopfőkön szinte mindenütt kivehetők az építő kőfaragó mesterjegyei, méghozzá nem is szolid kis méretben vannak a kő valamelyik sarkán elrejtve, hanem azok közepén, jó mélyen kivésve, messziről is feltűnő formában.

28Illüzyon Müzesi / Illúziók Múzeuma

29. Deniz Müzesi /  Isztambuli Haditengerészeti Múzeum Törökország legnagyobb tengerészeti múzeuma, gyűjteményeinek sokszínűsége szempontjából a világ kevés múzeumának egyike. Kollekciójában mintegy 20 000 darab található.

1897-ben az Oszmán Állami Hajógyár egyik kis épületében hozták létre – igaziból egy látogatható raktár volt.  Cemal pasa, aki 1914-ben haditengerészeti miniszter lett, megreformálta a múzeumot is. A II. világháború alatt a leleteket védelmi célból Anatóliába szállították. A háború végén úgy döntöttek, hogy a múzeumot 1946-ban visszaköltöztetik Isztambulba, a Dolmabahçe mecsetkomplexumba, amely az akkori körülmények között a legmegfelelőbb hely volt, és 1948. szeptember 27-én nyitották meg a látogatók előtt1961-ben a múzeumot áthelyezték jelenlegi helyére, Derya Barbaros Hayreddin pasa török admirális kapitány emlékműve és sírja mellé a Beşiktaş térre.

A fő kiállítási épület 3 emeletes és 1500 m² területű. Az épület 4 nagy csarnokát és 17 termét kiállítótérként használják, a termeket pedig a szélirányokról nevezték el. A múzeumban szultáni hajók, tengerészruhák, kéziratok, hajómodellek, bannerek, térképek és portolánok, festmények, tugrák és címerek, konyhák, navigációs eszközök, hajófej figurák és fegyverek kerülnek kiállításra. A bejárati részben oktatási játszótér és ajándéktárgy részleg található a fiatal korosztályok számára.

A múzeumot, amelynek helyreállítása befejeződött, 2013. október 4-én nyitották meg újra a látogatók előtt.

30.Pera Müzesi /  Pera Múzeum egy magánmúzeum, amely Isztambul Tepebaşı kerületében található.

2005-ben alapították, hogy múzeumként és kulturális központként is működjön a Suna és İnan Kıraç Alapítvány által végrehajtott átfogó kulturális kezdeményezés keretében.

A múzeum épülete a felújított Bristol Hotelnak  és a szomszédos 5 emeletes lakóépületnek a kombinálásával jött létre. 2005. június 8-án nyitották meg a látogatók előtt.

A szállodáról annyit kell tudni, hogy  Achille Manoussos  által a korszak általános építészeti karakterének megfelelően tervezett, tégla anyagból falazott, klasszicista jellegzetességekkel rendelkező Bristol Hotel építése 1893-ban fejeződött be, és a szálloda az 1980-as évek elejéig szolgálta ki a magas rangú külföldi vendégeket. A szálloda utolsó tulajdonosának, Ömer Lütfi Bengünek 1983-ban bekövetkezett halála után az örökösei által eladásra kínált épületet először a Yıldız Lastikçilik, majd az Esbank vásárolta meg.

Gyűjtemények

Az Orientalista Festészeti Gyűjtemény európai művészek és oszmán művészek alkotásaiból áll, amelyeket az oszmán világ és földrajz ihletett a 17. és 20. század között. Ez Törökország egyik leggazdagabb gyűjteménye a maga területén. Osman Hamdi Bey A teknős tréner című festménye is szerepel ebben a gyűjteményben.

Az anatóliai súly- és mértékgyűjtemény közel 10 000 tárgyból álló gyűjtemény, amely az Anatóliában Kr. E. 2000-től napjainkig használt fő súlyokat és mértékeket tartalmazza.

A Kütahya csempe- és kerámiagyűjtemény mintegy 1000 darabot tartalmaz különböző időszakokból és típusokból. A gyűjtemény részletes nyomon követést tesz lehetővé a Kütahya csempe- és kerámiaművészet fejlődéséről a 18. és 20. század közötti időszakban.

Művészeti projektek és kiállítások

A Pera Múzeum közös művészeti projekteket valósít meg a világ vezető múzeumaival, gyűjteményeivel és alapítványaival. A projektpartnerek közé tartozik a Tate Britaina Victoria és Albert Múzeum, a szentpétervári Orosz Állami Múzeum, a JP Morgan Chase Collection, a New York School of Visual Arts és a Maeght Alapítvány.

A múzeumban Jean DubuffetHenri Cartier-BressonRembrandtNiko Pirosmani, Josef Koudelka, Joan MiróAkira KurosawaMarc ChagallPablo PicassoFernando BoteroFrida KahloDiego RiveraGoyaAlberto Giacometti, Grayson Perry, Cecil Beaton, Giorgio de Chirico művei is láthatóak voltak.

31Nakilbent Cistern /   Nakilbent ciszterna, sokkal kisebb az előző kettőhöz képest, korban a 6. századra tehető, mint a Yerebatan. Ennek a víztározónak az az egyik érdekessége, hogy szintén egy bolt alagsorába kell lemenni azért, hogy megcsodálhassa az ember. A Nakkas szőnyeg, ékszer és kerámiaüzletbe kell bemenni, a jobb felső sarokban lévő lépcsősor vezet le a ciszternához. Az előzőekhez képest sokkal kisebb csarnokról van szó, ami új funkciót kapott, a nemrégen történ felújítása után, kiállítóteremként működik, de más egyéb kulturális programokat is szoktak itt tartani. Állandó jelleggel a Hippodrom térről, vagyis a lóversenytérről látható itt egy kiállítás, makettekkel, szobrokkal és képekkel. Az két sorban elhelyezkedő oszlopoknál feltűnik, hogy szinte nincsen két egyforma köztük. Az egyik vastagabb, a másik vékonyabb, ez azért van, mert az oszmán időkben téglából épített támasztékokkal pótolták a megsérült korinthoszi oszlopokat. Maga a csarnok összesen 34,3 méter hosszú és 9 méter széles.

32. Büyük Saray Mozaikleri Müzesi A mozaikok, amelyek a kelet-római Nagypalota oszlopcsarnokának északkeleti részén 1935-ben megkezdett ásatások során kerültek elő, mind művészileg, mind a jelenetek ábrázolásának gazdagságát tekintve csodálatosak. Érdekessége, hogy a kiállított művek Kr. u. 450-550 között keletkeztek és a mozaik témáknak nincs vallási tartalma.

A múzeum az Arasta piacon belül található a Kék Mecset komplexumában, és úgy hozták létre, hogy magában foglalja a mozaikpadlót, amely részben érintetlen maradt a kelet-római kori Nagy Palota portico udvarának északkeleti részén. A mozaikterületnek csak 180 négyzetmétere maradt fenn a mai napig.

A mészkőből, terrakottából és színes kövekből álló mozaikszemek átlagos mérete 5 mm. Míg a háttérben lévő fehér márvány részeken a "halpikkely" technikát alkalmazzák, a márványdarabok között az "Opus Vermiculatun" stílusú ábrázolások helyezkednek el. Ezenkívül az ábrázolásokat kontúrok határolják. A múzeum legszembetűnőbb mozaikjai: a gyíkokat evő griff, az elefánt és az oroszlán, a kanca csikójának szoptatása, a libákat terelő gyerekek, a kecskét fejő ember, a szamarát tápláló fiú, a kancsót hordozó fiatal lány, az almát evő medvék és a vadásztigris küzdelmét ábrázoló jelenetek. A mozaikokon 150 ember- és állatfigura és 90 különböző téma található.  Ehhez hasonlóakkal még a régészeti múzeumban lehet találkozni, vallási témájú mozaikok ügyében pedig a Hagia Szófián kívül még a Chora Múzeumot érdemes felkeresni

Nyitva naponta 9:00 – 19:00

Belépő: 15TL

33Kariye Camii A késő bizánci művészet egyik ámulatba ejtő lenyomata, nem messze a városfalaktól található. Az eredeti templom még a 6. században épült, ami akkor meglehetősen messze esett a palotától, erre utal az elnevezés is, ami azt jelenti: vidéki. Ennek a templomnak a nagy része elpusztult, többször átépítettek, a 4. keresztes hadjárat (1202-1204) idején  több fala is leomlott. Jelenleg látható formája a 13-14. században készült el. Hihetetlenül gazdagon díszített belső terekkel rendelkezik, freskókkal és mozaikokkal van illusztrálva. Nincsen 1mm2 sem, amit nem fed festék, takar mozaik vagy ragyog az aranytól. A Megváltó tiszteletére szentelt templomot az oszmán időszakban, 1511-ben dzsámivá alakították, 1945-tól műemlék és múzeum. Ekkor kezdték el láthatóvá tenni az eredeti belső díszítéseket. Az arany csillogása, a vallási témájú képek ábrázolása tökéletes összhangban van az épület formáival. Bibliai jelenetekkel illusztrálták tetőtől talpig a falakat, láthatunk Jézus és Mária életének szakaszait elmesélő történeteket.

A Múzeum felújítás alatt áll és így fő rész nem látogatható, de még így is akad bőven látnivaló odabent.

34. Tekfur Sarayi Müzesi (Porfirogennetos Sarayi) / Porphyrogenitus Palota  Az épület egy 13. századi palotakomplexum fennmaradt része, amely szorosan hozzáépült a városfalakhoz. Egy Cristoforo Buondelmonti nevű utazó 1420-ban lerajzolta. Akkor a császárnői palota része volt. Az oszmán időkben a szultán szórakoztatására szánt állatokat tartották az addigra már romossá vált épület falai között, többek között elefántokat és zsiráfokat. Aztán 1719-ben kerámia készítő műhellyé alakították át, ahol több égetőkemence is volt és gyönyörű izniki típusú fehér kerámiákat készítettek. Aki arra téved, az feltétlenül keresse fel ezt az szép épületet, és ha figyelmesen szemléljük a falakat, akkor még egy árnyékszéket is láthatunk. A kiállítótermekben leginkább színes csempék, fazekasmunkák találhatók és hozzá érdekességeket bemutató animációs videók, angolul is.

35. Yedikule hisari / Héttorony  A szultáni palotától, a Topkapi szerájtól bizony jó messze helyezkedik el az erőd, gyalog nem érdemes elindulni.  A Héttorony elnevezés a török Yedikule tükörfordítása. A „kule” szó voltaképpen arab eredetű, és kula-ként hangozhatott egykoron. Ezt a régies kifejezést őrizte meg Gárdonyi Géza is Egri csillagok című regényében, és honosította meg a magyar köztudatban. De egy török csak akkor ért meg bennünket, ha a Yedikulét keressük.  Sivár egy környék, bár azért látszik a fejlődés nyoma; a látogatók számára egy büfé épült.  Az erőd még mindig állja az idők ostromát, noha igencsak megtépázták az évszázadok viharai. A kövekből épült, pártázatos falak és a masszív, kerek tornyok kívülről még mindig ijesztő képet mutatnak. Látni a tengert a távolban. A távolban, ugyanis ez a partszakasz az utóbbi évszázadokban feltöltődött, ugyanis a Héttorony eredetileg a tengerparton állt. Magyar rabjaink is, ha sétálni mehettek, láthatták nap mint nap a tengert, mégsem érhették el soha. A cellák viszont nem a tengerre néztek.  A földrengéseket, háborúkat, tűzvészeket követően a Yedikulén 1958-70 között Törökország első hölgy építészeinek egyike, Cahide Tamer végzett rekonstrukciós munkálatokat. Látszanak a jelenkori helyreállító igyekezet nyomai is, de még sok a teendő addig, amíg az erőd ismét tündökölhet.  A Yedikule ma az Erődök Múzeumi Igazgatósága alá tartozik, minden nap 9:00-től 18:30-ig megtekinthető.

36. İtfaiye Müzesi /Tűzoltómúzeum  Széchenyi Ödön a legnagyobb magyar, Széchenyi István gyermekeként 1839-ben jött világra. A későbbi Ödön pasát mindig is nyughatatlan, kalandokat kereső embernek ismerték. Életében először 1860-ban, Magyarországon harcolt a lángokkal, majd Londonban a kor legjobb tűzoltóitól tanult. Az 1860-as évek második felében nagy erőfeszítéseibe került a Pest-Budai tűzoltóság megszervezése, de ez a tapasztalat is segítette későbbi isztambuli munkáját.

Törökországba először 1870-ben látogatott el nyaralás céljából, éppen egy nagy isztambuli tűzvészt követően. A pusztítást látva felajánlotta szolgálatait Abdülaziz szultánnak, melynek gyümölcse csak 1873-ra érett be. Egy sikeres bemutatót követően – kiütve a nyeregből orosz riválisát - végül megkapta az isztambuli tűzoltóság felállításának feladatát. Ez a misszió a rendkívüli nehézségei ellenére is élete végéig elkísérte. 1880-ban az első keresztény lett, akit pasai rangra emeltek. 1922-ben bekövetkezett haláláig Isztambulban élt, idős korában is személyesen irányította a tűzoltást. Második felesége az isztambuli görög Christopulos Eulália volt, akitől a szultáni fővárosban négy gyermeke született.

Az 1990-es évek elején róla nevezték el Isztambul első tűzoltó múzeumát, mely azonban a Besiktas városrészbe történő költözése után a Tűzoltó Múzeum elnevezést kapta. A múzeum Széchenyi Ödönről szóló részében 2020. október 7-én került felavatásra Szabó Tamás ötvös és Kovács Zoltán szobrászművész közös alkotása, egy bronz Széchenyi-emléktábla, mely a Magyar Tűzoltó Szövetség ajándékaként került a török intézménybe. A feriköji katolikus temetőben található sírját pedig mind a mai napig évente megkoszorúzza az isztambuli tűzoltóság.

37. Sepetçiler Kasri  / Sepetçiler pavilon Az oszmán időben a palotához tartozó hajók voltak azon a helyen, ahol a Sepetçiler pavilon található. Guillaume-Joseph Grelot francia utazófestő a 17. század végén megjelent könyvében azt írta, hogy 5-6 csónakház és kis gálya volt itt. A Sepetçiler pavilonban, akárcsak a közelében levő Yalı kastélyban az oszmán szultánok figyelték a haditengerészet távozását vagy visszatérését.

A Sepetçiler pavilon a II. Theodosius bizánci császár (408 - 450) uralkodása alatt felhúzott falakra épült. A pavilon építését 1591-ben kezdte meg Sinan pasa nagyvezír III. Murat szultán (1574-1595) uralkodása alatt.
A Sepetçiler pavilon 2010 óta a Zöld Félhold központja. 

38.

39.

40.




EGYHÁZI ÉPÜLETEK

1Aya Sofya Camii / Hagia Sophia Isztambul leggrandiózusabb építménye, a Hagia Sophia, magyarul a Szent Bölcsesség temploma. A helyén korábban két templom állt, a jelenlegi épület Kr. u. 532-537 között épült. 1204-ig ortodox keresztény, utána 1453-ig katolikus templom volt, 1453-ban pedig mecsetté alakították. A négy minaretet ebben az időszakban építették hozzá. Így tehát a bazilikát tekinthetjük a különböző korok építészeti szintézisének, ami messze földön hirdette a Bizánci Birodalom nagyságát. 31 méter átmérőjű kupolája több, mint egy évezreden át volt a világ legnagyobbja. Ez már önmagában minden látogatót lenyűgöz. 1935 és 2020 között múzeumként, majd azóta ismét mecsetként funkcionál. Így tulajdonképpen egyszerre a keresztény és iszlám világ szimbóluma, tökéletes jelképe a két kontinens és kultúra határán fekvő Isztambulnak.  2024. január 15-től nem török állampolgárok csak a Hagia Sophia felső szintjét látogathatják, belépődíj fejében, a földszintet már csak muszlimok és török állampolgárok. Így már nem a Sultanahmet téren, a park felől, hanem a Hagia Sophia északnyugati részén, a Topkapi palota oldalán lévő bejáratot kell igénybe venni.  Három magyar vonatkozásáról is tudni a Hágia Szófiának. Az emeleten a gyönyörű szép mozaikok közül az utolsó, a bejárattal szemben lévő jobb oldali karzat sarkában lévő falkép a kisded Jézust az ölében tartó Máriát ábrázolja, jobbján II. Joannes Komnénosz császárral, balján pedig Eiréne (v. Iréne) foglal helyet. Az Eiréne nevet akkor kapta Piroska, mikor áttért az ortodox vallásra, vagyis nem másról van szó, mint Szent László lányáról, aki mint bizánci császárné élte le életét. A hamar árvaságra jutott Árpád-házi királylányt Könyves Kálmán vette magához és politikai megfontolásból adta feleségül a későbbi bizánci uralkodóhoz. Házasságukból több gyermek is született, egyik fia Manuel örökölte később a trónt.  Az Aja Szófia bejáratánál található Eiréné császárné állítólagos szarkofágja, amely eredetileg az általa alapított Pantokrator-monostorban állhatott. A történészek megosztottak a történet hitelességét illetően. A második, a szentély fülkében lévő gyertyatartók. Ezeket Buda eleste után, mint hadizsákmányt hozatta birodalma fővárosába Szulejmán szultán, vagyis lassan 500 éve már a Hagia Szófiát díszíti. E gyertyatartók másolatait a budapesti Rodostó Alapítvány 2005-ben elkészíttette, és azokat a budai Mátyás- templomnak ajándékozta. A harmadik pedig a keresztelőmedence. Ezzel kapcsolatban mondhatjuk azt is, hogy  a magyar kereszténység legrégibb emlékhelye: Bizánc. A császárvárosban már a honfoglalás előtt is számos magyar követség járt. Mikor Tormás és Bulcsú vezérek 948-ban öt évre békét kötöttek VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császárral, ebben a medencében merültek alá, hogy keresztények legyenek. Pár évvel később itt vette fel a kereszténységet az erdélyi Gyula is, aki egy püspökkel tért haza. Példájukat minden bizonnyal többen is követték. A medence a művészettörténészek vélemény szerint egyidős a főépülettel.

Nyitvatartás: nyári és téli időszakban egyaránt 09:00 – 19:30 (A jegypénztár 19:00-kor zár.)

Belépődíj: 25,00 EUR. A MuseumPass Istanbul ide nem érvényes.
A látogatáshoz le kell venni a cipőt. Rövid nadrágban, és rövid szoknyában nem lehet bemenni. Nőknek kötelező a fejkendő, ezt a bejáratnál automatából lehet venni 30 TL-ért. Nem javasolt a látogatás a napi ötszöri imádság idején, különösen a péntek déli imádságkor. Ezekben az időszakokban az imádkozókat és a turisztikai célú látogatókat kordonokkal választják el. Az imádságok előtt 1 órával, ill. utána fél órával számoljuk azt az időpontot, amikor ne látogassunk el ide. Egyébként pedig érdemes késő délután ide látogatni, kisebb a sor mint a reggeli, délelőtti órákban.

2. Sultan Ahmed Camii /Ahmed szultán mecsetje  Isztambul egyik legjelentősebb látnivalója az egykori bizánci császárok palotájának helyén, a Hagia Szophiával szemben található. A világ egyik legismertebb épületének monumentalitását igazán csak akkor fogjuk fel, ha bent állunk a belső imateremben. A fölénk hatalmasodó méreteitől és gazdag díszítésének látványától eláll a lélegzetünk.
Elnevezését a belső falait borító kék csempékről kapta. Az 1609-1617 között épült Kék mecsetet (vagy Ahmed szultán mecsetje, törökül: Sultan Ahmet Camii) I. Ahmed szultán építtette. A tervező  az Oszmán Birodalom legnagyobb építészének, Sinannak az egyik tanítványa volt. A mecset hat minarettel is rendelkezik, Törökországban ezt csak 4 másik mecset „mondhatja el magáról”. Nem véletlen, hogy a Hagia Sophiával szemben áll, az építők nem titkolt célja volt, hogy megmutassák: az iszlám építészet is képes ilyen monumentális alkotások létrehozására. Belépve megtekinthetjük a csodálatos díszítést, például a 21 ezer gyönyörű csempét, a festett motívumokat, vagy a 260 díszes ablakot. A kék mecsetet 2006-ban XVI. Benedek pápa is meglátogatta, ez volt a történelem folyamán a 2. alkalom, hogy egy katolikus egyházfő muszlim imahelyet látogatott meg.
A mai napig egyházi épületként funkcionál. Ezért, csak mezítláb lehet belépni. Előírás a férfiaknak a hosszú nadrág, a nőknek pedig a fejkendő, a vállat takaró, s bokáig érő ruházat (amit a helyszínen is lehet kapni, de aki nem szeretne más által viselt kendőt felvenni, az vigyen magával). Belépéskor a cipőt le kell venni (ezért jó ötlet lehet zoknit is vinni nyári napokon, amikor egyébként esetleg nem viselnénk), és magunkkal vinni, melyhez adnak műanyag zacskót. Nagy sorok szoktak kialakulni, ezért érdemes korán odamenni. Ide az ima idején nem lehet bemenni, ekkor lezárják a turisták előtt.
A Kék Mecsetbe nem muszlim vallásúak kizárólag ima időn kívül léphetnek be. A 2015-2023 között tartott felújítás után ismét nyitva. Minden nap 8:30-17:45, de az imádságok idején, ill. azelőtt fél órával a turisták előtt zárva. Ezek az időpontok: hajnalban, dél környékén, délután, naplementekor, és közvetlenül sötétedés előtt. Az imák ideje a nap állásától, évszaktól, időzónától függnek, pontosan a különböző napokon ITT megtekinthetők, ill. a mecset előtt is ki vannak írva. De biztosan minden évszakban nyitva van 8:30-11:30 között.
Belépődíj: ingyenes

  1. Büyük Mecidiye Camii / Ortaköy-mecset  Az Ortaköy-mecset (törökül Büyük Mecidiye Camii) neobarokk stílusú oszmán kori mecset Isztambul Ortaköy (Beşiktaş) városrészében, a Boszporusz partján. A mecsetet I. Abdul-Medzsid szultán építtette, az építés idejéről megoszlanak a vélemények, egyes források szerint 1853 és 1854 között épült, más szakemberek szerint 1864-ben. Az építész az örmény származású Garabet Balyan volt, akit fia, Nikogos segített. A mai mecset helyén 1721-ben egy kisebb mecset állt, melyet az akkori vezír veje, Mahmut aga építtetett, de 1730-ban a Patrona Halil vezette janicsárfelkelés során lerombolták. Az 1960-as években az újat is az  összeomlás veszélye fenyegette, ezért megerősítették az alapját.

 

  1. Beyazit Camii  A második Isztambulban épült császári mecset (a Fatih Camii után), a Beyazıt Camii 1501 és 1506 között épült II. Beyazıt, a Hódító Mehmet fia parancsára.  Figyelemre méltó a mecset kivételes finom kőhasználata, márvány, porfír, zöld antik és ritka gránittal. A mihrab egyszerű, kivéve az azt keretező gazdag kőoszlopokat. A zárt udvaron 24 kis kupola és egy központi mosdókút található. Beyazıt türbe (sírja) a mecset mögött található.

 

  1. Sokollu Mehmed Pasa Camii

 

  1. Rustem Pasha Camii  Gyönyörűen felújított mecset izniki csempékkel.

 

  1. Yeni Camii

 

  1. Süleymaniye Camii / Szulejmán-mecset  Jóllehet, a Kék mecset Isztambul vallási központja, ám szakértők a Süleymaniye-mecsetet tartják a városi szakrális építészet kimagasló példájának. A legkiemelkedőbb oszmán-török szultán nevét viselő mecset ugyan csak a második legnagyobb Isztambul városában, de az egykori hét domb egyikére építve uralja a belváros látképét.  A mecsettől pedig pazar kilátás nyílik az Aranyszarv-öbölre. A hatalmas mecsetkomplexumot a birodalom leghíresebb építésze, Mimar Sinan építtette 1550-57 között. Azóta több tűzvész sújtotta: 1660-ban, majd legutóbb az I. világháború idején égett le, amikor is az udvaron lévő fegyverraktár felrobbant. A mecsetet ezután csak 1956-ban állították helyre. Belső terét itt is a monumentális kupola alatti tér uralja, míg a mecset belső udvarát pompás árkádsorok szegélyezik. Oszlopai feltételezések szerint a Hippodrom egykori bizánci császári páholyából származnak, udvarában pedig többek közt az uralkodó feleséségének, Haseki Hürremnek a mauzóleumát találjuk.

    A nem muszlim vallásúak kizárólag ima időn kívül léphetnek be. A napi öt ima pontos isztambuli idejét itt lehet ellenőrizni.

    Nyitvatartás: minden nap 09:00-18:00 között, de az imák idején zárva van.

    Belépődíj: ingyenes  Belépési szabályok: A mecsetbe férfiaknak és nőknek egyaránt csak térdet, vállat és a kar felső részét eltakaró ruhát viselve, kizárólag cipő nélkül szabad belépni. A lábbelinket vagy egy műanyag szatyorban vihetjük magunkkal vagy az erre kijelölt cipőtárolóba helyezhetjük el. A látogatók nagy száma miatt célszerű az első megoldást választani. Továbbá nőknek a hajat eltakaró kendőt kell viselniük.

 

  1. Sokullu Mehmet Pasha Mosque

 

  1. Dolmabahçe Camii

 

  1. Arap Camii  Ez volt az első mecset Isztambulban, ezért eltér a többi klasszikus mecsettől

 

  1. Kanuni Sultan Süleyman Türbesi

 

  1. Sveti stefán Kilisesi  / Szent István Ortodox Templom  A Sveti stefán Kilisesi  bolgár ortodox templom különlegessége, hogy az egész épületet vas elemekből állították össze. Egy szájról szárja terjedő monda szerint az előző fatemplom leégése után Abdul Aziz szultán úgy adta meg az engedélyt új templom építésére hogy három hónap alatt el kell készülnie az új épületnek. A hívek gondolkodtak, hogyan lehetne ezt megvalósítani, majd az az ötletük támadt hogy előre gyártott vaselemeket fognak használni. Az építéshez a valóságban a bolgár kormány pályázatot hirdetett, amelyet egy  örmény építész nyert aki egy osztrák céget bízott meg az 500 tonnás vasszerkezet elkészítésével. 1893 és 1896 között az előre legyártott darabokat 100-uszályon szállították le a Dunán és a Fekete tengeren.  A vízbe 325 darab Brazíliából hozott vasfa cölöpöt vertek, majd a vaselemeket a vízen csavarozták össze, és így emelték a fa alapzatra, így  az egész épület hasonlatosan a velencei palotákhoz - gyakorlatilag a vízben áll. Ikonjait az orosz Lebedjev festette, a hat darab összesen 400 kg tömegű harangját Oroszországban öntötték. A templomot másfél év alatt szerelték össze, majd 1898-ban szentelték fel.  A  patriarka azonban csak 1945-ben ismerte el hivatalos templomként. 2019-re az állapota jelentősen megromlott, ezért bezárták, majd felújítás után 2018-ban nyitották meg újra.

 

  1. Kücük Aya Sofya Camii  Feltehetően 530-533 között épült Justinianus császár feleségének Theodora császárnénak személyes megrendelésére és irányításával. A szabályos nyolcszögletű alappal rendelkező templom eredetileg a keresztény monofizita irányzatot követők részére készült. Theodora császárnő kifejezetten támogatta a korai keresztény teológiai vitákban részt vevő monofizitákat, akik  Jézusnak isteni mivoltát ismerték el, szerintük Istenember volt nem pedig ember és Isten, vagyis értelmezésükben egylényegű. Később őket eretnekeknek nyilvánította a katolikus egyház. A Közel-Keleten, a régi Mezopotámia területén élő jakubiták a monofizita irányzat továbbvivői.
    Napjainkban az épület működő mecset, amely csodálatosan megőrizte eredeti építészeti jegyeit, páratlan élményt nyújt, ahogy belül az iszlám festészet mellett megcsodálhatók még a bizánci indamotívumos oszlopfő díszítések, az eredeti görög feliratok, valamint foltokban még láthatók eredeti festések is.

 

  1. Fethiye Camii  Irene cszászárné alapította a Pantokrátor (Megváltó Krisztus) monostort, és a hozzátartozó kórházat. A monostort ma Zeyrek dzsáminak hívják és mecsetként funkcionál. Az idők folyamán a hatalmas komplexum elpusztult, csupán a dzsámivá alakított templom maradt meg, amely a hármas osztású. Felújítás alatt van és csak az imák idejére nyitják ki. Az eredeti bizánci építészeti elemekből az oszlopfők mintázata még gyönyörűen látszik, a főbejárat fölötti, valamint a keleti oldalak ablakkereteiben megmaradt néhány mozaik töredék, amelyet láthatóvá tettek. Az eredeti padlózata, amely gyönyörű márvány mozaikokkal van díszítve – annak ellenére, hogy jó állapotban van – sajnos nem látható, mert szőnyegekkel lefedik.  A templom együttes alatt a több ciszterna létezett, ezek közül a legnagyobból még most is látható a főútról.

 

  1. Molla Zeyrek Camii / dzsámi  Szent Piroska/Komnénosz Eiréné (1084-1134) bizánci császárné, magyar királylány kezdeményesére 1118-1136 között épült templom-, kolostor- és kórház együttes. Az Aja Szófia mellett a második legnagyobb bizánci épület a mai Isztambulban. 1453-tól, Isztambul elfoglalását követően Zeyrek Molla dzsámi. Noha az épület mecset, egykori keresztény templom jellege jól látható. A műemlék-együttesben az elmúlt évtizedekben számos restaurálásra került sor, amely a bizánci emlékekre is kiterjedt. Híres mozaikpadlóval, az ún. opus sectile-vel bír. Eiréné császárnét itt temették el, állítólagos szarkofágja később került át az Aja Szófiába.

 

  1. Barbaros Hayrettin Pasa Türbesi

 

 

KÖZTÉRI ÉPÍTMÉNYEK: SZOBROK, SZÖKŐKUTAK, ROMOK

 

1. Kamondo Merdivenleri / Kamondo lépcső  A Bankalar utcát Karaköy felső részeivel összekötő Kamondo lépcsőt az 1850-es években építette a Kamondo család, a régió egyik legfontosabb bankárcsaládja. A  család a 15. században menekült el a spanyol inkvizíció elől, és előbb Velencében, majd a 17. században  Isztambulban telepedett le.  A bankjuk rövid idő alatt a korszak egyik elismert nemzetközi intézményévé vált.  A 19. század vége felé a Kamondo ősök úgy döntöttek, hogy Párizsban telepednek le.  A család  nagyban hozzájárult a párizsi művészeti világhoz is. Isaac Kamondo, Abraham Behor fia hozta a Champs-Élysées Nemzeti Színházat a városba, és Moise Kamondo, Nissim Kamondo fia hozta a Nissim Kamondo Múzeumot a városba. Folytatva apja hagyományait és Párizs egyik legfontosabb gyűjtőjévé vált, Isaac Kamondo impresszionista festménygyűjteményét a Louvre Múzeumnak adományozta. Moise Kamondo viszont párizsi kastélyát és 18. századi műtárgygyűjteményét az Union des Arts Decoratifs-ra hagyta a Nissim Kamondo Múzeum megalapítására, amely ma is működik Párizsban. A Kamondo család számos épületet épített Isztambulban is, és ezek többsége  ma még elég romos állapotban van. Az Északi Haditengerészeti Parancsnokság Kasımpaşában, Galata Résidence, Kamondo Inn a Serdar-ı Ekrem utcában, Büyükada Han a Meşrutiyet utcában, Saatçi Han Karaköyben, Latif Han, Lacivert Han, Yakut Han, Jewelers Han, Lüleci Han, Gül Han is ide sorolható.

 

2. Bizans sulrari / Bizánci fal

 

3. Verdizar Kadın Çeşmesi

 

4 Yilanli Sütun / Serpentin oszlop

 Eredetileg a Delphoi-i Apollón templom előtt állt Görögországban, és a perzsák felett aratott győzelem emlékére állították fel Kr. e. 479-ben.  Bár az oszlop művésze és építési helye ismeretlen, azt állítják, hogy valószínűleg a görögországi Aigina szigetén készült, amely korában híres volt bronzöntési technikájáról.  Az arany üstöt, amelyről úgy gondolják, hogy az oszlop tetejére helyezték, Kr. E. 357 és 346 között beolvasztották, hogy fedezzék a háborús költségeket. A három összefonódó kígyót ábrázoló oszlopot I. Konstantin császár hozatta Isztambulba a 4. században.  Azt mondják, hogy a várost megalapítása után kígyók és rovarok fertőzték meg, és Konstantin császár megszállottja volt annak, hogy az oszlopot a városba hozza, hogy megszabadítsa a kártevőktől. Az oszlop eredetileg három kígyófejjel rendelkezett, kettő eltűnt, a harmadik az Isztambuli Régészeti Múzeumban található. Ezt egyébként az Aya Sofia 1848-as javítási munkálatai közben találták. 

 

5. Aqueduct of Valens  A Valens vízvezeték (törökül Bozdoğan Kemeri vagy Valens Su Kemeri) Isztambul egyik legismertebb ókori műemléke. A 4. században építették, és a város vízellátásának biztosítására szolgált. A vízvezeték híres hosszú íveivel és impozáns kőből készült szerkezetével tűnik ki. Az építmény a mai napig megmaradt, és a város történelmét tükrözi.  Az európai oldalon Kemberburgaz és Göktürk városnegyedek között ível át a főút felett a leghosszabb egyben megmaradt szakasza, ami 711 méter hosszú. Ezen kívül még Kemerburgaz és Bahçeköy városrészek között is találhatók falszakaszok.

 

6. Theodosius Dikilitasi / obeliszk

 

7. Galata surlali / Galata falak/ Genovai falak  A genovaiak az 1204-es latin invázió után kezdtek letelepedni a Galata régióban. 1303 és 1352 között a velenceiek nyomására falakkal vették körül ezt a területet.

 

Örme Dikilitaş 

 

Antiochos Sarayi Kalintilari  / Antiochus-palota az V. században épült. Az 1940-es és 1950-es években a Hippodrom közelében végzett ásatások során tárták fel a palota építményét, amelynek néhány maradványa ma is látható. A 7. században a palota egy részét templommá alakították át.

 

Saliha Sultan Sebili ve Çeşmesi A szökőkutat 1732-ben építette Saliha Sultan, II. Musztafa felesége

 

Milyon  tasi

 

Sultanahmet Meydani / Hippodrom tér  Ami Rómának a Colosseum, az Isztambulnak a Hippodrom. Septimus Severus kezdte el építeni 193-211 között, de Nagy Konstantin tökéletesítette a lóversenyteret, amely a császári palotától, délnyugatra helyezkedett el. A kettő magas obeliszket egyenesen az egyiptomi Karnakból szállították ide, azt mondják, III. Thutmosis fáraó idejében készült még. Ezen a téren szórakozott régen a nép, egyes becslések szerint 100.000 ember fért be az egykori arénába. Ma ebből már semmi nem látható, ellenben a Hipodrom-téren Kr.e 1900-ból származó egyiptomi obeliszk mellett egy kígyós delphoi és egy 10. századi bizánci oszlopot is találunk. A Hippodrom tér a 4. keresztes hadjárat (1202-1204) rablásait már nem tudta kiheverni, utána már sosem nyerte vissza eredeti fényét.

 

Alaman Cesmesi / Német szökőkút

 

Sultan III. Ahmet Cesmesi / III. Ahmet szultán szökőkútja

 

Barbaros Meydani

 

 

KÖZÉPÜLETEK

 

1.

 

VENDÉGLÁTÁS, VÁSÁRLÁS, SZÓRAKOZÁS

 

1. 

 

 

 

 

 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hajózás a Brit-szigetek körül

Spanyolország ősszel

Ha január, akkor hajózás