Koppenhága
TÖRTÉNELME
Koppenhágát 1000 körül alapította I. (Villásszakállú) Svend dán király és annak fia, I. (Nagy) Knut. A 12. századig csupán egy egyszerű halászfalu volt Havn (kikötő) néven, amit a kalózok gyakran feldúltak. 1167-ben Absalon püspök kezébe került a terület, aki egy kis várat építtetett a védelmére Slotsholmen szigetén (ma e szigeten áll a királyi rezidencia).
Nagyszerű kikötőjének köszönhetően jelentősége egyre nőtt (1254-ben városi rangot kapott), ezért a Hanza-szövetség számára is többször célpont volt..
Az erődítmény mintegy 200 évig állt, 1369-ben teljesen lerombolták a fosztogatók. Hét évvel később új, erősebb várat építettek a helyére, és 1416-ban már a dán király is oda tette át székhelyét. A vár körül kialakult, gyorsan fejlődő település a Køpmannaehafn (Kereskedők Révkikötője) nevet vette fel, és 1443-ban az ország fővárosa lett. A 16. század végére a mindinkább fellendülő kereskedelemből meggazdagodott, és lassan kezdte kinőni falakkal körülvett területét.
Koppenhága a 17. században élte első virágkorát. A művészetszerető és szenvedélyes építkező király, IV. Keresztély idején emelték a legszebb, még ma is álló épületeket: a Kerek torony (Rundel), a különös, sárkányfarktornyos Tőzsdepalota (Borsen) és a reneszánsz stílusú Rosenborg-kastély, de az Arzenál, a hadikikötő és a Nyboder városnegyed is neki köszönheti megvalósulását.
A fellendülés és virágzás éveit azonban a következő évszázadban szörnyű csapások és katasztrófák követték: 1711-ben Koppenhága majdnem teljes lakosságát elvitte a pestis, 1728-ban és 1795-ben tűzvész pusztított, 1801-ben és 1807-ben pedig a brit hadiflotta ágyúzta az alighogy felépült várost. Szerencsére a várkastélyok nem sérültek meg, a romos városrészek helyreállítása pedig alkalmat adott a nagyszabású városrendezésre.
A napóleoni háborúk után viszonylag békés időszak következett az ország életében, kulturális téren pedig valóságos aranykor köszöntött be.
Az 1662 és 1665 között épült védműveket, amelyeket az 1658-65 közötti svéd támadás idején építettek, 1856-ban lebontották, a Christianshaven melletti bástyákat ma zöld növényzet borítja, és új lakói fantáziadús "lakóhelyeket" alakítottak ki bennük.
TÉNYEK, ADATOK
Koppenhága (København) lakossága 671 714 fő a közigazgatási határokon belül, a teljes városi agglomerációban pedig hozzávetőlegesen 1,4 millió. Dánia fővárosa ezzel az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.
Hivatalos pénzneme a dán korona, melynek nemzetközi rövidítése a DKK, a helyi boltokban pedig a kr. jelölést használják. 2026 júniusában 10 DKK 470 forintot ért.
ÉRDEKESSÉGEK
- A múzeumokba egyszer egy héten – általában szerdai napon – ingyenesen látogathatunk. A legtöbb helyen minden fel van tüntetve angolul és németül is.
- Az 1800-as években a nyüzsgő, egyre terjeszkedő városban elfogytak a lakóhelyek, így a szegényebb réteg koszos tornyokban, pincékben, sikátorokban, családonként több generációt összezsúfolva élt. A szennyvíz, a szemét ellepte Koppenhága utcáit, ez pedig kedvezett az 1853-as kolerajárványnak. Dánia vezetői rájöttek, hogy ez a helyzet tarthatatlan és munkásoknak lakhatást kell biztosítani, így 1873-ban elkezdték sárga téglából sűrűn egymás mellé felhúzni a házakat. A Krumpliföld név (azaz a Kartoffelraekkerne) ekkor ragadt rá erre a városrészre, ugyanis a házak felépítése előtt gazdálkodási terület, nagy valószínűség szerint krumpliföld volt. Minden épület 3 szintes, és annak idején minden szinten egy különálló lakás volt, amelyet egy-egy család vehetett birtokba.
A 480 darab ház ma is áll, remek állapotban vannak, csodás mini kerteket építettek köréjük a most ott élők, ráadásul sok kicsi kávézó, bisztró is van a környéken, ami a fiatalok számára még vonzóbbá teszi. De ez nem volt mindig így: a 70-es évekre teljesen romosak, lelakottak voltak az épületek, a Kartoffelraekkerne a környék szégyenfoltja volt, a kormány le akarta rombolni a házakat, új utakat terveztek a szűk kis utcák helyett, de a lakóközösség tiltakozott. Végül megállapodtak abban, hogy a lakók teljesen felújítják a házakat, rendbe teszik a környéket és akkor békén hagyják őket. Végül minden társasházból családi ház lett, és Koppenhága egyik legmenőbb részévé vált, ahol most az egekben vannak az ingatlanárak.
- A koppenhágai kikötő vize olyan tiszta, hogy a városközpontban kialakított nyitott medencékben (Harbour Baths) nyáron biztonságosan lehet úszni és fürdeni.
- A város közepén található egy alternatív hippi negyed, amely 1971-ben alakult egy elhagyatott katonai bázison. Ez a Freetown Christiania. Saját zászlójuk és saját szabályaik vannak.
- A dánok híres életérzése, a hygge (a meghittség, a barátságos hangulat és a pillanat megélése) Koppenhága minden kávézójában és gyertyafényes utcájában tetten érhető.
- Nagyon szerettem az Olsen bandája sorozatot, amiben több ikonikus koppenhágai helyszín is feltűnik.
HASZNOS LINKEK
GASZTRONÓMIA
- Az æbleflæsk hagyományos dán étel, amely tökéletesen egyensúlyozza az édes és a sós ízeket. Ez a híres koppenhágai étel pácolt vagy sózott sertéshúsból, sült almából, hagymából és cukorból készül, és elképesztő ízkombinációt eredményez.
- A flødeboller népszerű dán édesség. Ezek a csokoládébevonatú mályvacukros teás sütik gyakran különféle töltelékkel készülnek, a hagyományos vaníliakrémtől kezdve az egzotikusabb ízekig, például a passiógyümölcs vagy a kávé. A mályvacukor alján ropogós keksz van.
- Reggelinek ajánlott megkóstolni a híres dán süteményt, a Wienerbrødot, ami bécsi kenyeret jelent. Alapja a leveles tészta, melyet különböző formákban és ízesítéssel sütnek. És hogy miért bécsi? 1850-ben a dán pékek sztrájkba kezdtek, mire Ausztriából hoztak be szakembereket. Később az ő süteményreceptjeiket csiszolták tovább a helyiek a kitűnő dán vajjal. Amerikában a bevándorolt dán pékek honosították meg ezeket a tésztákat és süteményeket, így angolul Danish pastry a nevük, de még Bécsben is Kopenhagener Plunder. A Wienerbrød legismertebb képviselője a spandauer, amely tejsodókrémes, esetleg lekváros töltettel készül; a kanelsnegl egy fahéjas csiga, a kanelstang pedig fahéjas rúd. Finom a tebirkes is, amely marcipános, illetve remonce töltelékkel, de mákkal megszórva kapható. (Ajánlott pékségek: Meyers Bageri, Lagkagehuset, Andersen & Maillard, Hart, Juno the Bakery)
MAGYAR VONATKOZÁSOK
- A dán fővárosban áll Petőfi Sándor feleségének, Szendrey Júliának az egészalakos bronzszobra. Ő fordította le elsőként magyarra Hans Christian Andersen világhírű meséit.
- A II. világháború végén közel 12 000 magyar katona került Dániába. Tiszteletükre a koppenhágai magyar követség emlékkövet állított Lønborgba.
SAJÁT TAPASZTALATOK
Megjegyzések
Megjegyzés küldése