Csakis Európa

Liverpool  1207-ben I. (Földnélküli) János (1199-1216) oklevelet adott a településnek, így jött létre Liverpool szabad királyi városa. A növekedés a következő 350 évben gyorsnak egyáltalán nem nevezhető, hiszen a 16. század közepén a lakosság még mindig csak 500 fő volt. A 17. század lassú, de folyamatos kereskedelmi növekedésével a település is gyarapodni kezdett. Az angol polgárháború idején számos ütközet zajlott le a városért, köztük egy 18 napos ostrom 1644-ben. 1699-ben egy parlamenti törvény jóváhagyta, hogy Liverpool saját egyházközséget alapítson. Még ugyanebben az esztendőben elindult Afrika partjai felé a város első rabszolgaszállító hajója, a Liverpool Merchant. A Nyugat-Indiákkal, Írországgal és Európával folytatott kereskedelemnek köszönhetően a város növekedni kezdett. Anglia első vizes dokkja Liverpoolban nyílt meg 1715-ben. A rabszolga-kereskedelemből származó jelentős bevétel a város virágzásához és gyors növekedéséhez vezetett. A század végére Liverpool uralta a...

  Glasgow az Egyesült Királyság harmadik legnépesebb városa. Nevének jelentése gael nyelven: „zöld hely”. Glasgow környéke évezredek óta ad otthont közösségeknek, a Clyde folyó pedig természetes helyet biztosít a halászat számára. A várost a 6. században szent Mungo keresztény misszionárius alapította. Templomot épített ott, ahol a jelenlegi glasgow-i katedrális áll, és a következő években a település vallási központtá vált, majd tovább növekedett, városi titulusát 1175 – ben nyerte el.   A Glasgow-i Egyetem 1451-es megalapítása és a püspökség 1492-es glasgow-i érsekséggé való emelése növelte a város vallási és oktatási státuszát és a vagyont. Korai kereskedelme a mezőgazdaságban, a sörfőzésben és a halászatban volt érdekelt, a pácolt lazacot és heringet Európába és a Földközi-tengerre exportálták. Glasgow-t 1611-ben Royal Burgh szintre emelték, jelentős vagyona elsősorban a nemzetközi kereskedelemből, gyártásból és találmányokból származott, majd a 17. században a cukorra...

Belfast (vagy írül Béal Feirste) az Ír-sziget második legnagyobb városa, Észak-Írország fővárosa. Az ír Béal Feirste elnevezés jelentése: „a Farset torkolata”. A város ma a Lagan folyó torkolatánál fekszik (a Farset a föld alá került), a Belfast Lough nevű öbölben. Belfast lakossága 343 000 fő (2019-ben). Belfast története 1177-ig nyúlik vissza, amikor várat emeltek a tengeröböl partján. A 14. század elején a skót csapatok írországi hadjáratuk során elpusztították a várat. 1611-ben Írország angol helytartója újra várat emeltetett ezen a helyen, miközben sok angol és skót telepes érkezett a környékre. A város felvirágzását a halászat és a kereskedelem mellett a betelepülő francia hugenották által meghonosított lenipar hozta. A városban kezdte meg munkáját Írország első nyomdája 1690-ben és itt nyomtatták az ország első újságját. A 19. században az elszegényedő nyugati területekről egyre több katolikus ír nincstelen érkezett a városba, hogy a textilüzemekben vagy a hajógyárakban talál...