Csakis Európa

 Első találkozásunkra a szigettel kicsit fenntartásokkal készülődünk.  A hegyek ugyan lenyűgöznek, de nem érzem a késztetést, hogy nekem fel kell jutnom a csúcsra. A magyarázat egyrészt a régi tériszonyom időnkénti visszatérésével, másrészt a nem éppen fitt fizikai állapotommal magyarázható. Szóval Santoriniben - a leírásokat olvasva - nehéz dolgunk lesz. Santorini egy kis szigetcsoport a nagy Kikládok szigetcsoporton belül, az Égei-tenger déli részén. A Santorini szigetcsoport főszigetét Thirának nevezik. Ezen kívül van egy melléksziget, Thirissia és egy lakatlan sziget, valamint két vulkanikus szigetecske. A hajónk a régi kikötő előtt fog lehorgonyozni, és onnan mentőcsónakokkal visznek bennünket a partra.  A 220 méterrel fölötte magasodó városba 3 módon lehet feljutni: - Szamárháton - részemről ez kizárt. - Gyalog - ez kb. 600 lépcsőt jelent (mindenhol eltérő számokat olvastam), ami ráadásul elég piszkos, mert a szamarakat is itt hajtják le- és fel. - Felvonóval - kapa...

 Szép hosszú út lesz megint - kezdjük Nápollyal és környékével, majd jön egy jó nagy kör a Földközi tengeren, és Velencében fejezzük be. 1. szakasz: Nápoly Minden a városról egy másik bejegyzésemben. 2. szakasz: hajózás a Norvegian Epic hajóval - Santorini - Athén - Mükéné - Valletta - Messina - Salerno - Livorno - Cannes 3. szakasz: Velence

Nagyon sok információt a csoportban olvastam ezért én is leirom amit átéltünk 8 nap alatt ( hátizsákkal, gyalog , busszal , hajóval közlekedünk)  3 éjszaka Minoriba volt Hotel 7 Bello  4 éjszaka Sorrento Maison Leticia  2 éjszaka Nápoly The Grey  Sorrentóban jártunk – és beleszerettünk! Sorrentóban nagyon jól éreztük magunkat. Finom citromillat volt a levegőben, fújt a tengeri szél, és szép volt a kilátás a Vezúvra. Olyan hely, ahová bármikor szívesen visszamennénk. A Marina Grande kikötő volt az egyik kedvenc helyünk – különösen a Porta Marina Seafood étterem, ahol friss halat ettünk, miközben a csónakokat néztük főleg naplementékor  Marina Grande – Sorrento rejtett gyöngyszeme Sorrento nyüzsgő központjától, a híres Piazza Tassótól csupán néhány perces kellemes séta vezet el egy csendes, eldugott kis oázisba. Ez a hely nem más, mint Marina Grande – a név ellenére nem egy nagy kikötő, hanem egy bájos, tengerparti halászfalucska, amelynek különleges hangula...

A Bakonyba mindig visszatérek.  Az ok egyszerű: ott töltöttem a gyerekkoromat, mármint egy bakonyalji kisfaluban, Homokbödögén. Mi, gyerekek szabadon jöhettünk-mehettünk, de a falu határát nem nagyon léptük át. Akkoriban a családunkban nem volt divat az utazás , a kirándulás.   Egyedül meg nem indultunk "vilàggà", a felnőtteknek pedig egyrészt idejük sem volt ilyesmire, másrészt meg a hely, ahova a ráérős városiak túrázni jártak, a hétköznapjaik szerves része volt, netán a munkahelyük, vagy saját birtokuk. Ha velük mentünk, akkor bennünket is befogták, és azt azért nem kirándulásnak éltük meg.  Az első bakonyi túrámra 7-8 éves koromban került sor. A tanítónénik felpakolták az egész iskolát (voltunk vagy ötvenen), és elindultunk a Disznópáskom ba. (A nevét valószínűleg arról kapta, hogy a falu disznóit ott szokták makkoltatni - többek közt a Fodor nagyapàm is, aki egyidőben a falu kanàsza volt.)  Arra is világosan emlékszem, hogy nagyon jól éreztük magunkat;...

Liverpool  1207-ben I. (Földnélküli) János (1199-1216) oklevelet adott a településnek, így jött létre Liverpool szabad királyi városa. A növekedés a következő 350 évben gyorsnak egyáltalán nem nevezhető, hiszen a 16. század közepén a lakosság még mindig csak 500 fő volt. A 17. század lassú, de folyamatos kereskedelmi növekedésével a település is gyarapodni kezdett. Az angol polgárháború idején számos ütközet zajlott le a városért, köztük egy 18 napos ostrom 1644-ben. 1699-ben egy parlamenti törvény jóváhagyta, hogy Liverpool saját egyházközséget alapítson. Még ugyanebben az esztendőben elindult Afrika partjai felé a város első rabszolgaszállító hajója, a Liverpool Merchant. A Nyugat-Indiákkal, Írországgal és Európával folytatott kereskedelemnek köszönhetően a város növekedni kezdett. Anglia első vizes dokkja Liverpoolban nyílt meg 1715-ben. A rabszolga-kereskedelemből származó jelentős bevétel a város virágzásához és gyors növekedéséhez vezetett. A század végére Liverpool uralta a...

  Glasgow az Egyesült Királyság harmadik legnépesebb városa. Nevének jelentése gael nyelven: „zöld hely”. Glasgow környéke évezredek óta ad otthont közösségeknek, a Clyde folyó pedig természetes helyet biztosít a halászat számára. A várost a 6. században szent Mungo keresztény misszionárius alapította. Templomot épített ott, ahol a jelenlegi glasgow-i katedrális áll, és a következő években a település vallási központtá vált, majd tovább növekedett, városi titulusát 1175 – ben nyerte el.   A Glasgow-i Egyetem 1451-es megalapítása és a püspökség 1492-es glasgow-i érsekséggé való emelése növelte a város vallási és oktatási státuszát és a vagyont. Korai kereskedelme a mezőgazdaságban, a sörfőzésben és a halászatban volt érdekelt, a pácolt lazacot és heringet Európába és a Földközi-tengerre exportálták. Glasgow-t 1611-ben Royal Burgh szintre emelték, jelentős vagyona elsősorban a nemzetközi kereskedelemből, gyártásból és találmányokból származott, majd a 17. században a cukorra...