Hamburg
TÉNYEK, ADATOK
Hamburg Németország északi részén, az Elba folyam hatalmas tölcsértorkolatának kezdetén, a nyílt tengertől 110 kilométernyire délkeletre fekszik. A település óvárosi magja az Alster, a Bille és az Elba találkozásánál épült fel. Az Elba a város előtt két ágra (Norderelbe és Köhlbrand) bomlik. Az általuk közrefogott Wilhelmsburg-szigeten épült fel a hamburgi kikötő. A szigetet hidak és a folyóágak alatti alagutak kapcsolják a szárazföldhöz.
A város mai határai a Nagy-Hamburgot létrehozó törvény hatályba lépésekor, 1937. április 1-jén alakultak ki. A mai Hamburg területét és népességét tekintve is Németország második legnagyobb városa a főváros, Berlin után.
A városnak mintegy 1,8 millió lakosa van, további 750 000 lakos él az agglomerációban. Ezzel Hamburg az Európai Unió legnagyobb olyan városa, amely nem egy tagállam fővárosa.
Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötővárosa, ezért Németországban a Világ Kapuja néven is ismerik.
TÖRTÉNETE
A várost Nagy Károly császár alapította i.sz. 808-ban egy kis erődítményként (Hammaburg) az Alster és az Elba folyók mocsaras területén, hogy védelmet nyújtson a szláv és viking támadások ellen.
1189-ben I. Frigyes császár kiváltságlevélben garantálta a hamburgiaknak a vámmentes hajózást az Elbán az Északi-tengerig. Ezzel lerakta a város máig tartó gazdasági sikereinek alapjait.
A 14. században Hamburg csatlakozott a Hanza-kereskedővárosok szövetségéhez. A Balti- és Északi-tenger közötti kereskedelem központjaként hatalmas gazdasági befolyásra tett szert.
1558-ban megalapították a hamburgi tőzsdét, ami a mai Németország első ilyen intézménye volt. 1618-ban pedig hivatalosan is elismerték a Német-római Birodalom szabad birodalmi városaként.
A várost 1842-ben hatalmas tragédia érte, amikor a történelmi óváros egyharmada leégett. A pusztítás után a várost újjáépítették, ekkor alakult ki a modernkori arculata.
A transzatlanti hajózás felvirágzása Európa egyik legnagyobb kikötőjévé emelte Hamburgot. A 19. század végén és a 20. század elején innen indultak útnak az amerikai Újvilágba tartó kivándorlók milliói.
1881 és 1888 között épült fel a Speicherstadt, a világ legnagyobb raktárnegyede. Ugyanakkor 1892-ben egy kolerajárvány több mint 8600 ember életét követelte, ami a városi infrastruktúra sürgős fejlesztésére kényszerítette a vezetést.
Hamburgot hatalmas veszteségek érték a2. világháború alatt. Az 1943-as szövetséges bombázások (Gomorrah hadművelet) során a város jelentős része megsemmisült, a tűzviharokban több mint 40 000 civil vesztette életét és az épületállomány fele elpusztult. A lerombolt St. Nikolai-templom ma is emlékműként áll.
A brit megszállási zónába került város az 1949-ben alapított Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) egyik szövetségi állama (szabad- és Hanzaváros) lett.
A virágzó gazdaságáról, pénzintézeteiről és a médiáról ismert város ma Németország második legnagyobb városa, az Európai Unió legnagyobb nem-fővárosi települése. A történelmi épületek és a modern technológia fúzióját jól példázza a HafenCity városfejlesztési projekt, valamint a világhírű Elbai Filharmónia (Elbphilharmonie), amely a város új szimbólumává vált.
ÉRDEKESSÉGEK
- páternoszterek
Chilehaus - csak megtekinthető, de nem használható
Bieberhaus (Finanzamt Hamburg-Mitte): Közvetlenül a főpályaudvar mellett található (Hachmannplatz 2). Az adóhivatal épületében egy 1965-ben épült, máig kiválóan működő páternoszter üzemel, amely hivatalos nyitvatartási időben bárki számára szabadon használható.
Bezirksamt Eimsbüttel: A Grindelberg 62–66. szám alatti kerületi hivatal épületében szintén működik egy nyilvánosan elérhető darab.
Finanzamt Harburg: A dél-hamburgi adóhivatalban (Harburger Ring 40) egy 5 emeletes, 1955-ből származó történelmi páternoszter fut.
KÖZLEKEDÉS
- komppal
MAGYAR VONATKOZÁSOK
Ha jól számolom, ez lesz a 4. utunk a városba.
Először 2011-ben, egy északi hajótúránkon töltöttünk el pár napot a városban, majd ugyanilyen apropóból 2019-ben és 2024-ben.
2024-ben hosszú vonatozás (Budapestről Bécsen keresztül) és némi késés után este érkeztünk meg Hamburgba. A pályaudvaron kicsit keveregtünk, nehezen találtuk meg a metrót. Ki kellett menni az épületből, és az oldalán végigmenni, ott le a metróhoz. Jegyet automatából tudtunk venni úgy, hogy be kellett írni az állomást, ahova utazni akartunk. Az Überseequartier megállóig 2 euróba került fejenként.
Onnan már nem volt messze a szállásunk a „25 hours Hotel City Hafen”.
A szálloda nagyon tetszett. A szobák kényelmesek voltak, érdekes, régies atmoszférával. A portán megtudtuk, hogy használhatjuk (nem tettük) a szanuát, a hűtőben víz, sör, kóla és nasi várt bennünket. Kaptunk egy ital-kupont is, amit a testvér-szállodájuk koktélbárjában váltottunk be. Én egy Sicilian-Spritz-et (narancsos ízesítésű volt) ittam, Zoli meg egy Old Cubaner-t (11 és 13 euro lett volna).
Másnap reggel taxival mentünk ki a kikötőbe (Cruise Port Steinwerder), 30 eurót fizettünk érte. Ahhoz képest, hogy állítólag a pályaudvarról egy fejenként 10 eurós shuttleval lehetne megközelíteni, nem is került sokba, hiszen a szállodától még oda is el kellett volna metróznunk.
TERVEK
SZÁLLÁS
Barcelo Hamburg
VALÓSÁG
Megjegyzések
Megjegyzés küldése