Kiel

ADATOK, TÉNYEK:

Schleswig-Holstein Németország legészakibb tartománya, északon Dániával határos, keletről a Balti-tenger, nyugatról pedig az Északi tenger mossa a partjait, fővárosa Kiel. A város lakóinak száma 2026-ban 256 000 fő volt.

TÖRTÉNELME:

 Kiel nevét először 1233-ban említik, a városfalat 1239-ben kezdték építeni. 1283-tól a Hanza-szövetség tagja volt, de 1518-ban kizárták a szövetségből.

1665-ben Keresztély Albert holstein-gottorpi herceg megalapította a Kieli Egyetemet, amely ma is a város szellemi központja. 

1773-tól Kiel Dániához tartozott.

 1844-ben a vasút megjelenése rohamos fejlődést hozott. 1850-ben itt épült meg a világ első tengeralattjárója. A város később a német haditengerészet egyik legfőbb bázisává vált.

A történelemkönyvekben Kiel az 1918-as kieli matrózlázadás helyszíneként ismert. Ez az esemény indította el a németországi forradalmat, ami az első világháború végéhez és a Német Császárság bukásához vezetett.

A II. világháborúban stratégiai fontossága miatt a várost súlyos szövetséges bombatámadások érték, különösen 1944-ben.

A háború után újjáépítették; ma a világ legnagyobb vitorlás eseményének, a Kieler Woche-nak ad otthont.A város történelmi hangulatát a kikötő, a Hajózási Múzeum (ahol a tengeralattjáró modellje is látható) és a Kiel-Molfsee Szabadtéri Múzeum idézi.

ÉRDEKESSÉGEK:

- 1895. június 21-én avatták fel az Északi-tengert és a Balti-(Keleti-)tengert összekötő Kieli-csatornát.

A Jütland-(Jylland-, vagy Dán-) félsziget átvágását a Hanza-városok már a 14. században tervezték, mivel Hamburg és Lübeck a szárazföldön csak 60 kilométerre van, míg az őket összekötő tengeri út hossza ennek tízszerese. Lübeck városa 1381-ben hozzá is kezdett, de a munkálatok 1398-ban félbeszakadtak, miként a Hamburg által 1525-50 között és a VII. Keresztély dán király által 1777-84 közt indított csatornaépítés is. Az egyik építkezés a legenda szerint úgy ért véget, hogy egy nemes, összeveszve az építőkkel, betemettette a birtokán áthaladó csatornát.

Az ötletet 1864-ben vetette fel újra a porosz kormány, de csak az 1885-86-os birodalmi országgyűlés szavazott meg 156 millió márkát az építkezés költségeire. A majd 100 kilométeres csatorna megépítését hosszú vita előzte meg és a végső, 1887-es döntést haditengerészeti megfontolások is motiválták. A Jütland-félsziget megkerülése ugyanis meglehetősen kockázatos vállalkozás (különösen háborús viszonyok között), mivel a hajóutak helyenként igen keskenyek, az Oresund-szoros csak 4 kilométer, a Kis-Belt pedig csak 600 méter széles, a Nagy-Belt tengerszoros pedig meglehetősen zátonyos. A csatorna végül az Elba-torkolatnál fekvő Brünsbüttel és a Kieli-öböl menti Holtenau között épült meg.

Nyomvonala Rendsburg városig a régi Eider-csatornát követi, amely az Északi-tengerbe ömlő Eider folyót a Kieli-öböllel kötötte össze, e folyó pótolja a zsilipelés okozta vízveszteséget.

A II. Vilmos császár által 1895. június 21-én megnyitott víziút az I. világháború végéig I. Vilmos nevét viselte. Később Északi-Keleti-tengeri csatornának hívták, ám mivel ez németül is erősen félreérthető, mára a Kieli-csatorna elnevezés lett általános.

A csatornát 1907-14 közt kiszélesítették, az íveket legalább 1800 méter sugarúra bővítették, ekkor lett a felszíni szélesség 103 méter, a fenékszélesség 44 méter. A csatorna hossza 98,7 kilométer, mélysége 11,3 méter és hét 42 méter magas híd ível át felette. A rézsűket kőburkolat fedi, két végén kétszintű zsiliprendszer működik, amelyet napjainkban számítógép vezérel, a zsilipek 330 méter hosszúak és 45 méter szélesek.

A csatorna megépítése után a német kormány tulajdonába került. Az 1920-as versailles-i béke nemzetközivé nyilvánította, de továbbra is német igazgatás alatt maradt, majd 1936-ban Hitler a forgalmat szabályozó rendőri, hajózási, egészségügyi és vámrendelkezéseket érvényen kívül helyezte. A II. világháború végétől a víziút Schleswig-Holstein német szövetségi államhoz tartozik és ismét érvénybe léptek a hajózás nemzetközi szabadságát szavatoló rendelkezések.

A Kieli-csatorna a világ legnagyobb forgalmú mesterséges víziútja, amely mintegy 450 kilométerrel rövidíti meg a két tenger közti utat. Az 1990-es években a csatornát átlagosan mintegy 45 ezer hajó vette igénybe, jelenlegi fogalma évente több mint 68 ezer, azaz naponta közel 200, óránként nyolc egység halad át rajta. Csak 9 és fél méternél kisebb merülésű hajók használhatják, 15 km/óra sebességgel. A csatorna a hajóforgalom sűrűségét tekintve világelső, a szállított áruk mennyisége 52 millió tonna/év - e téren mind a Szuezi-, mind a Panama-csatorna megelőzi, mivel azok jóval nagyobb hajókat képesek átbocsátani.

LEGFŐBB NEVEZETESSÉGEI:

Kieli-csatorna (Nord-Ostsee-Kanal): A világ legnagyobb forgalmú mesterséges víziútja, amely az Északi-tengert és a Balti-tengert köti össze. A hajóforgalom kiválóan megfigyelhető a part menti sétányokról.

Laboe-i tengerészeti emlékmű (Marine-Ehrenmal Laboe) és az U-995-ös tengeralattjáró: A várostól északra található komplexum egy hatalmas, hajóra emlékeztető toronyból és egy valódi II. világháborús tengeralattjáróból áll, amely ma múzeumként működik.

Kieli Városháza (Rathaus) és az Operaház: A városközpont két ikonikus épülete. A városháza tornyából lenyűgöző kilátás nyílik a kikötőre és a városra.

Szent Miklós-templom (St. Nikolai-Kirche): Kiel legrégebbi, 13. századi temploma a Régi piacon (Alter Markt) található. Belsejében különleges modern szobor, Ernst Barlach A Szellem harcosa (Der Geistkämpfer) című alkotása látható.

Hajózási Múzeum (Schifffahrtsmuseum): A volt halpiac épületében kapott helyet, és bemutatja Kiel gazdag tengerészeti történelmét, a hajózást és a halászatot.

Kielline és a tengerparti sétány: A fjord mentén húzódó hosszú sétány, amely tökéletes helyszín a sétáláshoz, a hatalmas kompok és vitorlások csodálásához.

Régi Botanikus Kert (Alter Botanischer Garten): Egy gyönyörű, zöld oázis a város szívében, amely ideális a pihenésre

TÉRKÉPEM

SAJÁT TAPASZTALATOK 

2011-ben, 2019-ben és 2024-ben jártunk màr Kielben, de nem sokat làttunk belőle, mert csak àtutazóban voltunk: vonattal érkeztünk és hajóval mentünk tovàbb, ill. fordítva. A kettő között közlekedő buszból meg nem sokat làttunk. (Ez a busz korábban ingyenes volt, de 2024-ben már 10 eurót kellett fizetni érte.) A mostani úton is ugyanez lesz. Azért biztos, ami biztos, Kielről is gyűjtök információkat.