Dijon
TÉNYEK, ADATOK
Dijon, Franciaország burgundiai régiójának székhelye, a 2021-es adatok szerint mintegy 159 346 fős lakossággal rendelkezik. A város népessége stabil, az elővárosokkal együtt a "Dijon métropole" agglomeráció népessége meghaladja a 250 000 főt.
TÖRTÉNELME
Dijon történelme a római korig nyúlik vissza, a várost a III. században alapították Divio néven, stratégiai pontként a Lyon és Mainz (vagy Párizs) közötti útvonalon.
A barbár támadások alaposan megrongálták, 1015-ben mégis ez lett a Burgundi hercegség székhelye. 1137-ben egy tűzvész szinte az egész települést elpusztította, II. Hugó burgundi herceg ezután bontatta le a szűk városfalakat, és Dijon területe hirtelen kitágult. Fénykorát a Valois-házi hercegek (pl. Merész Fülöp, Félelem nélküli János) alatt élte a 14-15. században, amikor Európa egyik legjelentősebb művészeti és tudományos központjává vált.
1477-ben, Merész Károly halála után Burgundia a francia korona része lett. A város ezután a Burgundi Parlament székhelyeként őrizte meg politikai fontosságát.
A legenda szerint I. Ferenc (aki 1792-től 1806-ig utolsó német-római császárként is uralkodott) megérkezésekor "a száz harangtorony városának" nevezte Dijont, amely ugyan számos templomát elveszítette az évek során, ám a belvárosban így is számos csodálatos épülettel lehet találkozni.
A 19. században a vasút megérkezése (1851) és a Burgundia-csatorna megnyitása (1832) hozott fellendülést. Ebben az időszakban vált világhírűvé a dijoni mustár is (az első gyárat 1856-ban alapították).
Dijon szerencsésen átvészelte a világháborúkat, így történelmi belvárosa szinte érintetlen maradt. 2015-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította a burgundiai borvidék részeként.
ÉRDEKESSÉGEK
- A dijoni bagoly ( Chouette de Dijon) a város egyik legismertebb jelképe, egy apró,évszázados kőfaragvány a Notre-Dame-templom északi falán. A templom eredeti szerkezete egészen a 13. századig nyúlik vissza, de a bagoly ekkor még nem volt része az épületnek. Feltételezések szerint a szobrot a 15. század végén vésték a templom falába. A hagyomány szerint szerencsét hoz, ha bal kézzel megsimogatják és közben kívánnak valamit. A városban egy "Bagoly-ösvény" (Parcours de la Chouette) túra is létezik, amely a kis bagolyszimbólumok követésével vezet végig a nevezetességeken.
- Route des Grands Crus egy híres borút, amely Dijonból indul,
és a régió leghíresebb szőlőültetvényein halad keresztül. Autóval vagy
kerékpárral is bejárható. Útközben borászatok, falvak és kastélyok várják a
látogatókat.
Interaktív térkép a lehetőségekről
GASZTRONÓMIA
A Dijoni mustár a leghíresebb helyi termék, amelyet finomra őrölt mustármagból és fehérborból készítenek.
Dijon a világ egyik legjelentősebb borvidékének kapuja, a híres pinot noir és chardonnay fajtákkal.
A Bœuf bourguignon egy omlós-ízes vörösboros marharagu.
Imádom az Escargots à la bourguignonne-t, ezt a petrezselymes-fokhagymás csigát.
A Gaston Gérard csirke egy sajtos-mustáros csirke.
A "Pain d’épices" egy fűszeres mézeskalács, Dijon egyik hagyományos édessége. Fahéj, gyömbér, szegfűszeg és méz keverékéből készül, puha, aromás tésztával. Olyan íze van, mintha lépesmézzel készülne.
A Crème de Cassis-t, a feketeribizli likőr is itt kell megkóstolni. Ha fehérborral keverik, akkor lesz belőle a "Kir", ha meg pezsgővel, akkor a "Kir Royal".
- A gasztrofaluban ( Cité Internationale de la Gastronomie et du Vin ) minden megtalálható, ami szem-szájnak kellemes.
A Cité Internationale de la Gastronomie et du Vin (Gasztronómiai és Borászati Nemzetközi Város) a franciaországi Dijonban található kulturális és turisztikai központ, amely a francia étkezési kultúrát és a burgundi borvidéket ünnepli. A 2022 májusában megnyílt komplexum az egykori kórház (Hôtel-Dieu) helyén jött létre, és az UNESCO világörökségi helyszíneinek védelmét és bemutatását tűzte ki célul.
A központban számos gasztronómiai és kulturális program várja a látogatókat:
Közel 1750 négyzetméternyi interaktív kiállítótér mutatja be a "francia ünnepi étkezés" hagyományait és a burgundi borvidék egyedi parcelláit (climats).
A Village Gastronomique (Gasztronómiai falu) egy modern ételudvar (food court) és piactér, ahol helyi termelők kézműves termékeit, például sajtokat, felvágottakat és mustárt lehet kóstolni és vásárolni.
A La Cave de la Cité egy hatalmas borospince, ahol több száz különböző burgundi és nemzetközi bort lehet megkóstolni egy kényelmes, kártyás önkiszolgáló rendszer segítségével.
A Ferrandi Paris főzőiskola képzéseket és workshopokat tart a látogatóknak.
A Le 1204 egy építészeti és örökségvédelmi központ, amely Dijon városának történelmét és építészetét mutatja be.
A nyitvatartás változó
A központ területére a belépés ingyenes, de a kiállítások, borkóstolók és workshopok jegykötelesek.
Az állandó kiállításokra ingyenes a belépés.
MAGYAR VONATKOZÁSOK
- Nicolas Schöffer (Schöffer Miklós - Kalocsa, 1912 - Párizs, 1992) A világhírű kibernetikus szobrász és képzőművész több alkotása is kötődik Franciaországhoz. Dijonban található tiszteletére emlékmű, és a városi múzeumokban is fellelhetőek munkái, amelyek a modern francia-magyar művészeti kapcsolatokat szimbolizálják.
- Dijon egyik legfontosabb magyar vonatkozása a testvérvárosi kapcsolat, amelyet Péccsel ápol. A két város rendszeresen szervez kulturális és diákcsere-programokat, erősítve a helyi közösségek közötti köteléket.
FONTOS LINKEK
- Interaktív térkép turistáknak
A bor környékén - Dijon Bourgogne Tourisme & Congrès
KÖZLEKEDÉS
Dijon tömegközlekedését a Divia hálózat működteti, amely modern villamosokból (T1, T2 vonalak) és kiterjedt buszhálózatból áll, lefedve a belvárost és a környékbeli településeket. A közlekedés gyors, megbízható, és kényelmes eljutást biztosít a főbb látnivalókhoz, a vasútállomáshoz és a bevásárlóközpontokhoz.
Főbb tudnivalók a Dijon-i tömegközlekedésről:
Villamos (Tramway): Két fő vonal (T1 és T2) köti össze a várost, amelyek a központi "République" vagy "Gare" (vasútállomás) csomópontokon haladnak át.
Buszok: A Divia buszok sűrűn közlekednek, lefedve azokat a területeket, amelyeket a villamos nem ér el.
A Navette Divia City (más néven "CITY" járat) Dijon teljesen ingyenes, elektromos hajtású autóbusz-járata, amelyet kifejezetten a történelmi belváros szűk utcáira terveztek, ahol a nagyobb buszok és villamosok nem férnének el.
A járat használata mindenki számára ingyenes, nincs szükség jegyre vagy bérletre a felszálláshoz.
A buszok körülbelül 10 percenként közlekednek.
Hétfőtől szombatig reggel 8:00 és este 19:00 között jár (vasárnap és ünnepnapokon általában nem közlekedik).
Egy körjáratról van szó, amely érinti a belváros legfontosabb pontjait, például a République és a Monge Cité de la Gastronomie megállókat. Összesen 18 megállója van, a teljes körút nagyjából 22 percig tart.
A megállókat a DiviaCity logó és a körjárat térképe jelzi.
A járat összeköti a történelmi központot a villamoshálózattal (T1, T2) és a főbb buszvonalakkal (Lianes), így könnyen válthatunk más közlekedési eszközre.
Kis méretű, modern elektromos buszok, amelyeket gyakran sárga és fehér jelzések díszítenek.
Jegyek és bérletek: Jegyek vásárolhatók a villamosmegállók automatáiból, a DiviaMobilités ügyfélszolgálati irodákban, vagy akár a buszvezetőknél is. Elérhetőek egyszeri, 10 alkalmas, vagy napijegyek.
DiviaPark: A parkolási és közlekedési lehetőségek kombinálása (P+R parkolók) a város szélén.
Dijon belvárosa gyalogosan is jól bejárható, de a kényelmes közlekedéshez a villamos és a busz a legjobb választás.
A VÁROS KÖRNYÉKE
- Beauene
- A bor
- A kórház
1435. A százéves háborúnak már vége, a zsoldosok egyszeriben munka nélkül maradnak. Egyfajta hadseregként, szárazföldi kalózokként fosztogatják a francia vidéket, nyomukban mindenhol éhínség pusztít, nyomor dúl Burgundiában is. Az ínség tetejébe még kitör a pestisjárvány is, a halál és fájdalom, egyetlen házat sem kerül el. Ekkor történik, hogy a Burgundiában uralkodó Jó Fülöp kancellárja Nicolas Rolin olyat tesz, ami a középkorban példa nélküli. Hotel Dieu, azaz Isten háza néven kórházat alapít a szegényeknek! És nem, nem spórol, mert a gyönyörű reneszánsz épületnek még ma is a csodájára járunk, de ennél már csak az a különösebb, hogy a kórház, a hospice, eredeti formájában 1971-ig működött. Volt is miből, mert a kancellár a XV.században az épülethez szőlőket is adományozott, hogy a kórházat legyen miből fenntartani, és ezek a földek a mai napig a város, Beaune tulajdonában vannak.
Az épülethez flamand és francia mestereket hívtak, a burgundi mintás cseréptető pedig ugyan későbbi, csak kétszáz éves, de láttán sovén szívünk ismét megdobbanhat, mert a feltételezések szerint minden eleme a pécsi Zsolnay manufakturából származik.
Az épület gyönyörű, de ami igazán lélegzet elállító az a belső tér. A szegények termében egy ágyban többnyire két beteg feküdt, mindenkinek volt egy kis asztala, hozzá ón étkészlet, faláda a személyes holmiknak, függöny a nyugalom érdekében. A hatalmas kórterem végébe helyezték el a kápolnát, hogy az ágyhoz kötött betegek is részt vehessenek a misén. A padlón az alapító címere és az Egyetlen csillagom ("Seulle estoile" felirat látható, ami Rolin imádott feleségére, a harminc évvel fiatalabb Guigone de Salinsra utal, aki rangja ellenére maga is részt vett a szegények gyógyításában, sőt férje halála után átvette a kórház vezetését.
Közép-európai szemmel hihetetlen, hogy itt minden tökéletesen, érintetlenül megmaradt. A fordított hajószerkezetre emlékeztető festett tetőszerkezet, a szobrok, ólomüveg ablakok, faragások, Rogier Van der Weyden aranyozott táblaképe 1445-ből és a korabeli gobelinek.
De milyen volt egy kórház hatszáz évvel ezelőtt? Orvosokról nem tudni – bár nyilván voltak, hiszen az általános gyógymódot, az érvágást valakinek el kellett végezni – itt mégis csak nővérekről esik szó, akik a Rolin által alapított szerzetesrendben dolgoztak szigorúan előírt rendben, nyáron hajnali öttől este hétig, télen hattól, este hatig. Megszabták az imaidőket és még az étkezésük is szabályozott volt, előbb a betegek kaptak enni, a nővérek csak utána ülhettek asztalhoz. Gyógyszerek persze nem voltak, de gyógynövény főzetek igen, és idővel persze lett saját növénykertjük és patikájuk is. A cickafarkat láz és gyulladáscsökkentésre használták, a bodza virága izzasztott, zsályát gyomorbajra adtak, útifüvet a sebekre, fokhagymát fertőtlenítésre, oldószernek pedig bort vagy cukros vizet használtak. Ha a főzetek nem segítettek, akkor jött a kivéreztetés, de leginkább az ima gyógyító erejébe vetették bizodalmukat, és ezt a lehető legbuzgóbban gyakorolták is. Szent Sebestyénhez szállt a legtöbb könyörgés, aki a pestis és a láz védőszentje volt. Hatékonysága ugyan alulmúlta reményeket, tekintettel arra, hogy a korabeli források szerint a járványokban a lakosság legalább tíz, de inkább harminc százaléka meghalt, ami csak a Burgundiai nagyhercegségben 140-420 000 áldozatot jelentett.
Idővel a kórházban külön termet kaptak a polgárok és a nemesek, végül pedig, amikor 1658-ban XIV. Lajos a kórházba látogatott, és konstatálta, hogy a nők egy kórteremben fekszenek a férfiakkal, egy kisebb vagyont, 500 aranyfrank éves járadékot adott, hogy azonnal válasszák szét őket.
TÉRKÉPEM
SAJÁT TAPASZTALATOK
TERV:- a város könnyen bejárható, ezért főleg gyalogolni fogunk, persze az ingyenes kisbuszt kipróbáljuk
- Cité Internationale de la Gastronomie et du Vin, mert szeretünk enni-inni, és ilyen máshol nincs.
- a városban követni a "Bagoly-útvonalat"
- közben bemenni, ahova lehet és megnézni belülről is, amit lehet
- piac - állítólag a legjobb mustár-kóstoló hely
- Szépművészeti Múzeum - egy hercegi palota magában is szemgyönyörködtető, hátha még Fro. egyik legrégibb múzeumát találjuk benne és ez is ingyenes
- Musée Magnin - egy gazdag család palotája "amatőr műgyűjtői szoba"; ingyenes
- Katedrális - a 13. századi templomon kívül érdekes a Fekete Szűz ruhatára, meg persze a bagoly
SZÁLLÁS: Mama Shelter Dijon (4 éjszaka, cs-v) közel van a pályaudvarhoz, ezért gyalog megyünk.
VALÓSÁG:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése