Belfast

május 21, 2025

Belfast (vagy írül Béal Feirste) az Ír-sziget második legnagyobb városa, Észak-Írország fővárosa. Az ír Béal Feirste elnevezés jelentése: „a Farset torkolata”. A város ma a Lagan folyó torkolatánál fekszik (a Farset a föld alá került), a Belfast Lough nevű öbölben. Belfast lakossága 343 000 fő (2019-ben).

Belfast története 1177-ig nyúlik vissza, amikor várat emeltek a tengeröböl partján. A 14. század elején a skót csapatok írországi hadjáratuk során elpusztították a várat. 1611-ben Írország angol helytartója újra várat emeltetett ezen a helyen, miközben sok angol és skót telepes érkezett a környékre. A város felvirágzását a halászat és a kereskedelem mellett a betelepülő francia hugenották által meghonosított lenipar hozta. A városban kezdte meg munkáját Írország első nyomdája 1690-ben és itt nyomtatták az ország első újságját. A 19. században az elszegényedő nyugati területekről egyre több katolikus ír nincstelen érkezett a városba, hogy a textilüzemekben vagy a hajógyárakban találjon munkát. Ebben az időben a város lakossága 10 évente megduplázódott. A katolikusok egyenjogúsítása és az ír függetlenségi törekvések felerősödése a várost irányító protestáns (angol) vezető réteget a szegényebb katolikusok ellen fordították.

Az első világháborút megelőző hadi készülődés gazdagságot hozott a hajóépítő üzemeknek, ahol nemcsak hadihajók, de tengerjáró luxushajók is készültek. Belfast dokkjaiban készült többek között a Titanic is. A háború után megalakult az északír állam, amely tovább súlyosbította a helyzetet a katolikusok és protestánsok között. Ekkor már mindennaposakká váltak az utcai összetűzések, villongások és pogromok. Az 1960-as években kezdődött katolikus polgárjogi tüntetéseket az állam sorra leverte, ezért az 1970-es évek elején a legszélsőségesebb republikánusok (IRA) fegyveres gerillaharcba kezdtek. A városnak azon a részén, ahol a katolikus és protestáns negyedek találkoznak, állandóak lettek az utcai összetűzések és merényletek. Az akkor létesített hatalmas sorompók és szögesdrótok még a mai napig is láthatók Belfastban. Régebben éjjel-nappal katonai helikopterek járőröztek a város felett, de ma már jóval kevesebb katona és rendőr járőrözik az utcákon, amióta 1998-ban megszületett a relatív békét hozó Nagypénteki Egyezmény.

A sebek nehezen gyógyulnak, de mára Belfast biztonságos várossá vált a turisták számára.


A megoszottság végét, békét, a reményt és a megbékélést szimbolizálja Andy Scott szobra is a Queen's Bridge belvárosi oldalán.

A vàros àltal szervezett shuttle (àra 10 euró vagy font vagy dollàr volt) a City Hall előtt tett le bennünket. Most kihagytuk, mert előző alkalommal meglàtogattuk.


Mi is megpihentünk egy kicsit a kiràlyi egyetem kertjében.

Az Ulster múzeumban nem csak nagyszerű természettudományos, művészeti és történelmi kiàllítàsokat láttunk, de közös alkotásra is invitáltak bennünket. Ha több időnk lett volna....


g

1780-1922 között "csak" szeszraktár volt, mára meg a város egyik legzsúfoltabb kocsmája. Amikor ottjártunk még egy turistacsoport is megnézte, sőt be is mentek.