Amszterdam
TÖRTÉNELME részletesen
röviden
Amszterdam a 13. században egy szerény halászfaluként indult az Amstel folyó mocsaras torkolatvidékén. Városi rangot hivatalosan 1275. október 27-én kapott, amikor a terület uralkodója, V. Flórisz gróf vámjogokat adományozott a lakosoknak, lehetővé téve számukra, hogy vámmentesen szállítsanak árukat a holland vizeken. A híres csatornarendszert és gátakat eredetileg a területek lecsapolására és védelmére építették, bár a gát (a mai Dam tér helyén) révén a tengeri hajók kirakodása is egyszerűbbé vált, ami fellendítette a kereskedelmet. Innen ered a város neve is: Amstelredamme (gát az Amstel folyón).
A város lett az 1648-ban függetlenné váló Hollandia fővárosa
és egyúttal a világ gyémánt- és fűszerkereskedelmének központja is. Ekkor épült
ki az ikonikus csatornagyűrű (Grachtengordel), amely ma az UNESCO világörökség
része.
A 19. században a tengeri kapcsolatok fejlesztésével (pl. az Északi-tengeri
csatorna megnyitásával) a város újra növekedésnek indult, a gyáripar és a vasút
bekapcsolta a globális vérkeringésbe.
A II. világháború
alatt a náci megszállás súlyos csapást mért a városra (jelentős zsidó
közösségét, köztük Anne Frankot is deportálták).
A háború után Amszterdam a kulturális liberalizmus, a
tolerancia és az ellenkultúra európai fellegvárává vált. Jól mutatja ezt, hogy például
TÉNYEK, ADATOK
Amszterdam (Amsterdam) a Holland Királyság fő- de nem székvárosa, ugyanis a királynő, a parlament, és a kormány székhelye Hága (’s-Gravenhage). A vàros az Amstel (folyó) torkolatánál, az IJ partján fekszik. Az IJ valaha az Északi-tenger nagy öblének, a Zuiderzeenek a nyúlványa volt, de 1932-ben ezt lezárták, és egy tavat hoztak létre. A tengerszakasz elzárása lehetővé tette, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól, és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost az Északi-tengerrel és a Rajnával csatorna köti össze. Az IJ most az Ijssel-tó vizének egy részét vezeti a Nordzeekanal csatornán át az Északi-tengerbe, vize így folyóvíznek tekintendő.
Éghajlatáról érződik az óceán közelsége: a tél jóval enyhébb, mint hazánkban (januári középhőmérséklet 2,2 °C), a nyár viszont hűvös (júliusban 17,4 °C). Sokat esik az eső.
Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják, melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok felett átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.
Amszterdam közigazgatási határain belül hozzávetőlegesen 934 ezer fő él. A teljes amszterdami fővárosi régió (Nagy-Amszterdam) agglomerációjával együtt pedig megközelíti az 1,5 millió főt. Amszterdam Hollandia legsűrűbben lakott területeinek egyike. A város lakossága rendkívül sokszínű, több mint 170 különböző nemzetiség képviselteti magát.
Mivel a zsúfolt fővárosban alig van beépíthető terület, ezért fejlesztik az északabbra fekvő kisvárosokat is, innen mára rengeteg ember jár be Amszterdamba dolgozni.
ÉRDEKESSÉGEK
- Amszterdam két méterrel a tengerszint alatt fekszik, puha tőzegre és agyagra épült, ezért a város alapjait komoly mérnöki teljesítmény tartja a víz felett. Összefoglalva: az Amszterdami Múzeumban látható teljes történet szerint 11 millió fagerenda tartja meg a város épületeit a süllyedéstől. Egy átlagos házépület öt-tíz oszlopra épült, de a Központi Pályaudvar például kilencezer faoszlopon áll.
- Több mint 165 csatorna mentén 100 km-t (60 mérföldet) tehetsz meg anélkül, hogy elhagynád a várost, vagy kétszer ugyanazon a csatornán hajóznál. Lenyűgöző, hogy egy mindössze 15 km átmérőjű városban ennyi van. Egy egyórás csatornahajózáson nem lehet az összes vízi utat meglátni, de tökéletes módja a legfontosabb látnivalók – például a különleges 17. századi házak, a gyönyörű hidak és a csodálatos nevezetes múzeumok – megtekintésének. Télen a csatornák elég gyakran befagynak, és ilyenkor még korcsolyaversenyeket is rendeznek.
- Bár a legtöbb európai országban van legalább egy nagy hazai sörmárka, a hollandok büszkén mondhatják, hogy náluk a legnépszerűbb. 1864-ben Amszterdamban alapították, és ma évente közel 200 millió hektoliter borostyánszínű nektárt állít elő a Heineken. Míg egyes márkák minden piacon helyi sörfőzőket keresnek, hogy a sörüket helyben állítsák elő és szállítási költséget takarítsanak meg, a Heineken minden egyes korsót házon belül állít elő. A Heineken-élményen mindent megtudhatsz a sör történetéről és készítéséről, majd egy hideg pohárral zárhatod a programot, egyenesen a forrásból.
- Egy csatornákkal teli városban a csónakon élés egyáltalán nem számít szokatlannak. A csatornahajózás során mindenhol azt láthatod, hogy Amszterdam lakói a vízparton élik a mindennapi életüket. Nem csak emberek élnek a városban csónakokon – az 1960-as években alapították a Macskahajót, hogy menedéket nyújtson a kóbor és elhagyott macskáknak. Ha nem a környéken laksz, lehet, hogy nem vihetsz haza egyet, de a Catboat hetente háromszor szívesen fogadja a macskabarátokat, így így is találkozhatsz velük és támogathatod őket.
- A városban több a bicikli, mint a ház, ezért a csatorna melletti kerékpársávok miniatűr autópályaként működnek, és nagyon könnyű útba kerülni a forgalomnak, főleg csúcsidőben. Éppen ezért évente 25 000 biciklit halásznak ki a csatornákból. Vagy csak egy Heinekenrel többet ittál a kelleténél? Bár nem javasoljuk, hogy bicajjal menj egy gyors vízbeugrásra, a bicajozás még mindig a legjobb módja, hogy felfedezd a város rejtett gyöngyszemeit: rejtett gyöngyszemek Amszterdamban.
- Anne Frank híres, tizenhárom évesen, 1942-44 között írt naplója meséli el, hogyan éltek a Prinsengracht 263-as szám alatt. A könyvet 70 nyelvre lefordították, hogy lenyűgöző történetét világszerte megismerhessék.
- Észak-Európában nem szokás színes törpepapagáj-csapatot látni, a Vondelparkban és a város fáin is találkozni lehet velük. Jelenleg kb. 4000 élénkzöld trópusi madárnak ez a város az otthona. Egy legenda szerint egy egzotikus madarakat szállító teherautó felborult, a rakománya kiszabadult, majd a parkban telepedett le. Mások szerint egy nő szabadon engedte a párzó hullámos papagájokat.
- A Jordaanhoz hasonló környékek csatornái mentén álló festői házak híresek keskeny profiljukról. A legszűkebb ház homlokzata mindössze két méter széles. Ennek a furcsa építési megoldásnak egyszerű magyarázata van: az adó. A 17. században Amszterdamban az ingatlan szélessége után adóztak, így minél keskenyebb a házad, annál kisebb az éves adószámlád.
- Amsterdam, bár viszonylag kicsi főváros, alig több mint egymilliós lakossággal, a kulturálisan leggazdagabb úti célok közé tartozik. Amszterdam 85 világszínvonalú múzeummal büszkélkedhet, és az egy főre jutó múzeumok számában csak a múzeumokban gazdag Párizs, Vatikánváros és Washington után áll.
- Amszterdam pezsgő művészeti élete messze túlmutat a múzeumok, galériák falain. A városban számos szabadtéri szobor, falfestmény, utcai művészet és installáció várja a felfedezésre váró eseményeket – ingyenesen. Itt részletesen megtekinthető, hogy hol mi található.
- Amszterdam régebben kis halászfalu volt, de a tengerhez való közelsége miatt az 1600-as években vonzóvá vált a kereskedelem számára. A város gyorsan nőtt, és hamarosan a holland kormány hidakat és csatornákat kezdett építeni, hogy összekösse Amszterdam különböző részeit. Ennek eredményeként ma Amszterdamban több mint 1200 híd van – több mint háromszor annyi, mint Velencében. A városban a csatornák hossza is kb. kétszerese a velenceinek.
- Az 1602-ben megnyílt Amszterdami Értéktőzsde a világ legrégebbi tőzsdéje, és ma is működik. A bejáratnál egy bronz bikaszobor áll, a New York-i Értéktőzsde előtt található ikonikus Charging Bull szobor másolata. A párizsi és a brüsszeli tőzsdével való összeolvadást követően Euronext néven ismert tőzsde vezetett túrákat kínál .
- Az itt élő emberek 85 százaléka legalább három nyelvet beszél. Ebből kettő jellemzően a holland és az angol, míg a harmadik általában a német.
- Az ikonikus csatornagyűrű (gracht) a 17. században épült ki.
A három fő grachtból a legkülső, egyben leghosszabb a Prinsengracht (a herceg csatornája), mely I. Vilmos orániai herceg után kapta nevét. Ide épültek anno a legszerényebb házak, és építészete már csak ezért is eltér a belsőbb gyűrűkétől. Ez leginkább a feltűnően sok raktárépületben nyilvánult meg. Ennek partján találod az Anne Frank Házat és Amszterdam legmagasabb templomát, a Westerkerket. A három fő csatorna közül a legszélesebb a Keizersgracht (a császár csatornája), mely I. Miksa német-római császár után kapta a nevét. Az utolsó nagy gracht a Singel előtt a Heren (a patriciusok vagy lordok csatornája), anno ide épültek a legdrágább, legpompásabb lakások. Ennek partján áll százévek óta a Hortus Botanicus, a világ egyik legrégebbi botanikus kertje. A Singelt már nem szokás a grachtgyűrű részének tekinteni, de ez a csatorna határolja közvetlenül keletről és délkeletről a legszűkebben vett belvárost. A 16. századig ez volt a város határa, mígnem az túlnőtt rajta. Ma itt található többek közt a híres virágpiac.
- A "hofjék" rejtett kincsek Amszterdamban is. Itt az egyik legnépszerűbb környék, a Jordaan negyedben , ez a link pedig egy útvonalat is mutat.
MAGYAR VONATKOZÁSOK
- A holland aranykor idején a fejlett Hollandia jelentős támogatást és ösztöndíjakat biztosított a holland egyetemeken (többek között az amszterdami és leideni intézményekben) tanuló magyar református teológusoknak és vándordiákoknak.
-" Hungaria Club 1929" Nyugat-Európa legrégibb, ma is folyamatosan működő magyar kulturális és társadalmi szervezete. Rendszeres összejövetelekkel, magyar kultúrával és gasztronómiával várja az érdeklődőket Amstelveenben.
FONTOS LINKEK
KÖZLEKEDÉS
Az amszterdami tömegközlekedés használta négyéves korig ingyenes, afölött mindenkinek kötelező kellék hozzá az OV-chipkaart. Ez a gyűjtőneve annak a három típusú kártyának, amivel Amszterdam buszain, villamosain és metróin utazni tudsz.
Ez a három kártyatípus a disposable ticket (párnapos utazáshoz kiváló), az anonymous (turistáknak szánt, tölthető) és a personal (helyieknek való).
Turistaként a personal típusú kártya nem jöhet szóba.
Az egyik választható opció számodra az eldobható jegy (disposable ticket, hívják még day vagy multiday ticketnek), amiből a legolcsóbb az 1 órás. Ezzel 1 órán keresztül korlátlanul utazhatsz a város metróin, villamosain és buszain; ára 2,9 euró, és akkor aktiválódik, amikor az első közlekedési eszközre való be- vagy felszállásnál lehúzod az erre való leolvasónál a kártyát. Vehetsz 24 órás jegyet is (7,5 euró), továbbá 48 (12,5 euró), 72 (17 euró), 96 (21,5 euró), 120 órás (26,5 euró) 144 (30 euró) és 168 órás (33 euró).
Az anonymus OV-chipkaart egy műanyag kártya, aminek kiváltási díja 7,5 euró. Erre később tetszőleges összeget tudsz feltölteni az állomásokon található automatákban, illetve a jegypénztáraknál. Ha egy néhány napos amszterdami utat tervezel sok tömegközlekedéssel, a sima eldobható, többnapos kártya is megteszi, viszont ha csak alkalmanként tömegközlekedsz, ez a jobb választás. Ez esetben tudd, ezzel a kártyával egy kilométer közlekedés 0,154 euróba kerül. Ilyenkor miden fel- és leszállásnál le kell húznod a kártyát a leolvasón, ami ilyenkor kiírja az aktuális egyenlegedet.
Az anonymus OV-chipkaarttal is van lehetőséged 24, 48, 72… órás korlátlan utazás kiváltására. Ez esetben a díjak az eldobható jegy árával egyenlőek.
Minden infót megtalálható a helyi közlekedési vállalat, a GVB honlapján.
Létezik még az úgynevezett Amsterdam Travel Ticket, ami ugyan drágább, mint a fent bemutatott 1-2-3 napos jegyek, de Amszterdam metróin, villamosain és buszain túl korlátlanul használhatod vele a város GVB által üzemeltetett komphajóit, valamint a Shiphol repülőtérről a városba vezető buszokon is használhatod. Az ára: egynapos (15 euró), kétnapos (20 euró), háromnapos (25 euró).
A City Card / városnéző kártya nagyon széles kínálattal, ami azon túl, hogy a város különféle múzeumaiba és látnivalóhoz ad szabad bejárást, a tömegközlekedés ingyenes használatára is feljogosít Amszterdamban. Egész pontosan a metrót, a villamost és a buszjáratokat használhatod vele korlátlanul, amíg a kártya érvényessége tart. Jár még hozzá egy 1 órás hajózás a csatornákon, valamint sokféle kedvezmény a biciklibérléstől sok étteremig. Az I amsterdam kártya időkorlátos, az első használattól számítva él annyi órán keresztül, amennyire kiváltottad. Négyféle kártyatípus létezik, ezek: 24 órás (55 euró), 48 órás (65 euró), 72 órás (75 euró), 96 órás (85 euró).
SAJÁT TAPASZTALATOK
Valamikor az 1990-es évek közepén jártunk itt. Beterveztük a botanikus kertet is. Két oka van annak, hogy mégsem láttuk. Az első a rossz idő: hol esett a hideg eső, hol meg fújt a metsző szél, hol meg mindkettő egyszerre. A másik egy szimpla gazdasági megfontolás: nem volt annyi pénzünk. Helyette mindkét lány kapott egy nagy doboz bonbont. Ez lett a "szent Botanika", és ezt eszegették mindennap uzsonnára egy pohár tej mellé. Úgy tűnt mindenki jól járt.
Ugyan a főpályaudvarig szólt a vonatjegyünk, de elmentünk vele a Sloterdijk állomásig, mert annak a közelében volt a szállásunk, a Mercure Hotelban, és másnap onnan indult a 382-s busz Ijmujdenbe.
Jegyet a félóránként induló buszon tudtunk venni. Szerettük volna leegyszerűsíteni a dolgot, ezért előtte vettünk napijegyet az automatából (darabja 8 Euró), ami persze csak a városon belüli közlekedésre volt érvényes. Úgyhogy most van két felhasználható jegyünk Amszterdamban.
Ijmujdenben az utolsó előtti megállóban (Badweg), a kemping után kell leszállni.
Egy jólelkű német fel-és lecipelte a bőröndömet a töltésen, a meredek lépcsőkön.
Leadtuk a bőröndöket, és sétáltunk egy kicsit a tengerparton.
Találtunk egy kis üdülőtelepet apró házacskákkal. A másik oldalon, a nagy strandnál is ugyanilyen épületek vannak, csak sokkal több.
Mivel a szállodában nem reggeliztünk, a parton vettünk sajtot, kenyeret és egy üveg portóit
A behajózás korábban elkezdődött, mint vártuk, de lassabban ment, mint vártuk, mert a csoportokat előrevették. Még így is nagyon korán bejutottunk a hajóra. Gyorsan megebédeltünk, és mire visszamentünk a kabinba, már a bőröndjeink is ott voltak. Átöltöztünk, irány a tenger!
Fürdés sajnos nem lett. A papának túlságosan sütött a nap és messze volt a víz. Én ugyan belementem a vízbe ( bokáig ), de túlságosan bűzlött a környék a bomló hínártól, kagylótól és egyéb vacaktól, így nem maradtam sokáig. Az emberek egyébként jobbára csak álldogáltak a tengerben, vagy feküdtek a parton a szemét tetején.
Inkább kerestünk a parton egy éttermet, ami belül nagyon jól nézett ki. Kívül már nem nagyon törődtek vele, látszott, hogy a főszezonnak már a vége felé járnak. Mi mégis a teraszon, de árnyékban söröztünk (volt törpe!!!!), boroztunk és narancslikőröztünk (contreau/grand magniet – nem tudom, hogy kell írni )
A hajó (Costa Mediterranea) jó benyomásokat tett első blikkre (és a továbbiakban is): tiszta, a bútorok nem elnyűttek, az önkiszolgáló étteremben azonnal elviszik a használt tányérokat, az ételek ugyan nem különlegesek, de változatosak. Pl. az utolsó előtti napon paellát szolgáltak fel a fedélzeten, mindenki annyi rákot, kagylót és lazacot evett hozzá (vagy nélküle , amennyit bírt, a személyzet is viszonylag udvarias.
Utunk Ijmujdenben ért véget, és így Amszterdamból indultunk haza. Mivel gyorsan ki tudtunk szállni és a 382-s buszra se kellett sokat várni, maradt időnk Amszterdamra.
A vonatjegyünk QR-kódjával át tudtunk jutni a sloterdijki pályaudvarról a főpályaudvarra, ahol reggel a csomagmegőrzőben még volt hely és 10-10 Euróért be tudtuk tenni a bőröndjeinket (dél körül már csak elvétve lehetett üres fakkot találni).
A két hete megvett napijegyünket felhasználva elvillamosoztunk a Múzeum-negyedbe. Egy kis séta után visszaindultunk. Korábban leszálltunk, és gyalog indultunk a Damon és a mellette levő utcákon a pályaudvarra.
Közben megállapítottuk, hogy Amszterdam nagyon jó hely, de nagyon drága is (pl. a WC 1 Euróba kerül).
2025
 |
| Most (2025) hajóval érkeztünk, de nem ezzel. |
 |
| Jó helyen levő szállodát választottunk, de a szolgáltatásai pofátlanok. Az árhoz képest a szobánk alapterülete kicsi volt, takarítás hivatalosan csak a 4. nap után, előtte csak felár ellenében. Ugyan volt kávéfőzőnk, de a kapszulát nem hozták automatikusan, kérni kellett. A papucs sem volt bekészítve, a portás hozta utánunk. |
 | |
|
 |
 | |
| Amszerdamban 23 belső udvar maradt meg a régi időkből - köszönve a városvezetésnek, akik előrelátóan korlátozták az udvarok beépíthetőségét és kereskedelmi használatát. Ez itt a Begijnhof bejárata, ez a legszebb és a szállodánkhoz a legközelebbi. |
 |
| Ez is egy "hofje", tőlünk kicsit távolabb, és nem is olyan szép. Lebetonozták, és valami mélygarázs-szerűség kijáratát tették ide. De legalább a szépséges régi templom, a Zuiderkerk megmaradt. |
 |
| Aranyos, huncut kisfiú, aki az amszterdami gyerekeket szimbolizálja. |
 |
| Megőrült ez a kereskedő, hogy így kint hagyja a sajtgurigákat? Nem, ezek műanyagok. Az üzletben egyébként óriási a választék, apróra vágva mindegyik meg is kóstolható, sőt néhol még mártogatóst is kínálnak hozzá. |
 | ||||
| A legszebb és legforgalmasabb Stoopwafelt (meleg melaszos/karamellás ostya) árusító bolt is a szállodánk közelében volt. Én szeretem, de ezek olyan brutális adagok voltak - két ostya közt karamell, majd kívül csoki, megszórva különböző finomságokkal - hogy inkább nem vettem. |
 |
| A Rijksmuseumban a könyvtár is gyönyörű volt, ... |
 |
| ... meg a modern darabok, és ... |
 |
| ... és persze a nagy klasszikusok. |
 |
| Pieter d'Hont szobrász feleségének kalandos utat bejárt szobra most a csatornapartról figyeli az utcai forgalmat. Háttérben Amszterdam egyik katolikus temploma, ahova nem tudtunk bejutni. Egyébként a városban - a főtemplom kivételével - ingyenesek a templomok, de gyakran zárva vannak. |
 |
| Kívülről gyönyörű, belülről gyakorlatilag üres a pláza. A néhány boltban alig lézeng egy-két vásárló. |
 |
| Messziről a szobor nagysága lepett meg, közelről meg a neve. Ő Eduard Douwes Dekker, egy 19. századi író, politikus, publicista, gyarmati alhelytartó, aki Multatuli (sokat tűrtem) néven jelentette meg műveit. |
 | |
|
 | |
|
 |
... és az új mester (Josep Klinbansky) egyik újragondolt alkotása Rodin Gondolkodójáról. Korábban egyébként a téren ott állt az Éjjeli őrjárat is, de 2025-ben nem találtuk.
|
 |
| Vilma királynő (1880-1962) szobra a Rokinon. Egyébként meglepő, hogy milyen kevés király-szobrot láttunk a városban. |
 |
| A szobor, amely az egyik oldalról egy női arcot ... |
 |
| ... és a másik oldalról is egy női arcot ábrázol, Mark Manders alkotása. |
 |
| A Van Loon család palotájából lett múzeumban is jártunk. Ez éppen a kocsiszín, amiben ma egy kis kávézó is működik. A belépő 16 euró volt. Kicsit soknak tűnik, de az amszterdami árakhoz képest elfogadható, és meg is éri, mert a ház és a berendezés nagyon szép, a kiállítás sok érdekes dolgot bemutat, ... |
 |
| ... mint például ezt a 17. századi festményt (szerintem ez "csak" másolat, ui. semmi védelme nem volt). Akkoriban jellemző volt, hogy a képekre valahogy ráfestik az öt érzékelést. Mi megtaláltuk mindet. És egy másik furcsaság, hogy a jobb oldalon levő idős pár már nem élt a kép festésekor, ők egy korábbi portré alapján kerültek oda. |
 |
| A klasszikus múzeumok után szerettünk volna egy kortársat is megnézni, így jutottunk el a Moco-ba. Nem lett a kedvencünk: sok pénzért, nem éppen udvarias személyzet, nagy tömeg, kevés látnivaló ... |
 |
| A Villa del Arte galériát kerestünk, de zárva volt, még dolgoztak az új kiàllítàson. Ide, a Rennsen Art Gallery-be csak "becsöppentünk", és nagyon meglepődtünk. Tetszett. |
 |
Ezek a gyönyörűségek filcből készültek.
|
Megjegyzések
Megjegyzés küldése