Caserta

 Korábban már jártunk itt pár napra. Most megint csak rövid időre érkezünk, 3 napot töltünk el a városban.

 

   

A városról:

Az etruszkok alapítottak itt először várost Galatia néven, majd az itt élő szamniták Rómával szembemenve Hannibál oldalára álltak és vereséget szenvedtek. Római gyarmattá vált a város és abbamaradt a fejlődése. A longobárdok idején egy nagy vártorony épült a domb tetején, amely körül megalakult Caserta városa. Nevét a “Casa Erta” (meredek ház) kifejezésből kapta.

A középkorban Caserta először az Anjouk, majd az Aragóniaiak kezébe került, később az Acquaviva nemesi család birtoka lett, akik hatalmas adósságaik miatt eladni kényszerültek a nápolyi királynak, Carlo III di Borbonénak, aki épp az “új főváros” helyét kereste. Olyan királyi székhelyet akart építeni, ami messzebb van a tengerparttól, és kevésbé támadható. Nagyszabású projektjével Luigi Vanvitellit bízta meg, aki hatalmas összekötő útvonalat képzelt el Nápoly és Caserta között. A Gran Viale a palota kertjében lévő vízeséstől indult volna, egészen Nápolyig, így jelezve az új város és Nápoly közötti kapcsolatot. A Gran Vialét vízfolyások kísérték volna, melyet a szintén általa épített Acquedotto Carolino (Vanvitelli-vízvezeték) kívánt biztosítani.

Caserta a Bourbonoknak és a Reggia di Caserta palota megépítésének köszönhetően nagy fejlődésen ment keresztül, az udvari élet és az államügyek központjává vált. Az új királyi palotába költöztették a minisztériumokat, a bíróságot, az egész udvartartást és a személyzetet. Saját kápolnát, könyvtárat és színházat is kapott. A további tervek szerint a palotakomplexum körül egy egész várost is felépítettek volna, ám ez sosem valósult meg. És III. Kàroly sem lakott itt sosem, csak a fia, Fülöp és a csalàdja.

A palota a rövid ideig itt élő Giuseppe Bonaparte és Gioacchino Murat kedvenc helye lett, majd a Bourbonok volturnói veresége után Garibaldi is itt, Casertában alakította ki főhadiszállását és innen irányította az eseményeket. 1926-1942 között Caserta az olasz katonai légierők akadémiájának (Accademia dell’Aeronautica Militare Italiana) székhelye lett.

1943-tól az angol-amerikai szövetségesek vették birtokba. Itt volt a nácik ünnepélyes fegyverletétele is. 1994-ben itt rendezték meg a G7-ek találkozóját (és utána a nagyszabású gálaestet), ahol Silvio Berlusconin kívül olyan hírességek jelentek meg, mint Bill és Hillary Clinton, Boris Jelcin, Francois Mitterand és Helmut Kohl.

Casertavecchia, vagyis az ősi városmag, ma is látogatható, és mivel a Bourbon-időktől szinte teljesen elnéptelenedett, megőrizte eredeti 18. századi jellegét. A pompás múlt emlékeként megmaradt a régi székesegyház, a harangtorony, a kis utcácskák és az egykori vár maradványai. Mindez szicíliai-normann stílusban.

A városka mintegy 10 kilométerre északkeletre fekszik a Reggia di Caserta palotától. A kis falut a Monti Tifatini hegység lejtőin emelték, kb 400 méter magasságban. Az etruszkok, szamniták és longobárdok után Pandulfo di Capua gróf vette meg a területet (879) és a longobárd torony körül kialakult a mai város látképe.

Capua pusztítása és a szaracén kalózok támadásai elől a környező lakosság ide menekült. Ebben az időben annyira sokan lakták a várost, hogy a püspöki székhelyet át kellett helyezni ide. 1062-től a normannok átvették a hatalmat, és a város virágzásnak indult. Ekkoriban épült a Szent Mihály Arkangyalnak szentelt katedrális is.

Az Aragóniai uralom alatt fokozatos hanyatlásnak indul, majd a Bourbonok megjelenésével a szomszédos síkságon megépül az új casertai királyi központ (Reggia di Caserta), az óváros pedig teljesen elhagyatott lett. A püspökség és vele minden más Casertába került át (1842).

Mivel azóta nem nagyon lakták, Casertavecchia megmaradt egy érintetlen középkori hangulatú falucskának (Borgo medievale). Éppen emiatt került újra a turisztikai érdeklődés középpontjába.

Érdemes megnézni a szicíliai-arab stílusú Cattedrale di San Michele Arcangelót és az egész várost uraló Campanilét, ami nagy hasonlóságot mutat a gaetai és az amalfi harangtornyokkal.

A Castellóba költözött be egykor a várost megvásárló Pandulfo gróf. A mellette lévő 30 méter magas Torre pedig Európa egyik legnagyobb őrtornya, átmérőjét tekintve csak egy provance-i társa győzi le (Aigues Mortes-ben).

A csodás panoráma, és a hely hangulata miatt a környék lakói a szombat estéket gyakran a falu utcáin töltik. A bárok és pizzériák szintén megtelnek. Gyakran rendeznek folklór eseményeket is, mint az “Il ritorno dei cavalieri nel Borgo” és a “Settembre al Borgo”, amik szintén vonzzák a látogatókat.

Érdekesség, hogy itt, Casertavecchiában forgatták az “Amica geniale” (Briliáns barátnőm) című tévésorozat egyes jeleneteit.